Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 7. 13 A ruszin címer és az ukrán helyzet „Amikor a szlovákiai kisebbségekről beszélünk, időnként előkerülnek a ruszinok. Hivatalosan egy kicsit több, mint harmincezren vannak, leginkább az ország északkeleti csücskében élnek, illetve néha furcsának ható, de szimpatikus követelésekkel jelentkeznek, mint például az önrendelkezés és az autonómia fontosságának hangsúlyozása. A belső konfliktusaikról és motivációikról azonban nem sokat tudni, ezért is volt furcsa élmény beleolvasni Milan Pilip Ruszin Nemzeti Szimbolika címet viselő könyvébe. A könyvhöz hasonló dekoratív, háromnyelvű (ez esetben ruszin, angol és szlovák), sok képet és ábrát tartalmazó kiadványok előnye, hogy a kívülállók számára is eléggé szemléletesen ábrázolni tudják egy izolált közösség problémáját. Szlovákiai magyar viszonylatban csak egyetlen párhuzam jut eszembe, a táblaállításokat és a kétnyelvűség akadályait feszegető A hely nevei, a nyelv helyei. A ruszinoknak táblái éppenséggel nincsenek, van viszont egy címerük és egy zászlójuk, ami egyrészt dicséretes, másrészt visszaadja a nemzeti identitásuk egy alapvető problémáját: az önmeghatározással kapcsolatos dilemmákat …” Tokár Géza (Új Szó) A magyarok jogaitól ments meg Uram, minket! „A román nemzet egységébe rondít bele Szent László. Egy ilyen magyarázat után elképzelem mi járhat az említett bizottság tagjainak a fejében. Valami ilyesmi: „Na de lépjünk túl ezen a Szent László Napokon, hadd szórakozzanak a magyarok is, mi megengedjük ezt nekik, elvégre toleránsak vagyunk. Az egyetlen kikötésünk az, hogy ne a városközpontban duhajkodjanak, ha már erre támadt kedvük, hiszen a központ, és főként az Unirii tér nem arra való, hogy magyarok vegyék birtokba. Ezt így persze nem mondhatjuk ki, mert félreértenék, és egyből jönne a nyakunkra az Európai Unió, meg minden egyéb nemzetközi szervezet, ahol a magyarok szoktak siránkozni, ezért sokkal finomabban, mégis egyértelműen kell a tudomásukra hozni ezt a tényt …” Pap István (Papolok blog) Lesz még… „Hiába morfondírozom, nem tudom eldönteni, hogy a Kárpátalján élő magyarság hányadik stációnál jár a bűnhődés útján, már ami az elmúlt évszázadot illeti. Az optimista én azt súgja, egyszer ez a keresztút is véget ér, a pesszimista ellenben oldalba szúr: odafent talán még el sem kezdték számlálni az állomásokat… Persze, könnyű lenne azt mondani, az igazság valahol a kettő között rejtezik, csak hát ezt nem tudjuk, a sejtéseink pedig könnyen tréfát űzhetnek velünk. A mai Ukrajna ugyanis a végletek vadkelete lett, amelyből a fehéren és a feketén kívül oly hirtelen kikopnak a színek, hogy bizony szürkének tűnik az egész. Leginkább persze maga a lét(fenntartás). A múlt magával vitte az illuzórikus harmóniát és biztonságérzetet, a jelen Pilátusként ítél eleveneket és holtakat, tökéletesen elfeledve, hogy ő csak bérlője a mának. A jövő még messze jár, egyesek – tudják: a pesszimisták – szerint nem hogy el sem indult, még meg sem született …” Tóth Voktor (KISZO/TiszaNews) Nem értik Orbánt Bukarestben „Mélyponton vannak a magyar–román államközi kapcsolatok. A Victor Ponta vezette baloldali kabinet pozíciói ugyan egyre gyengébbek, s rövid időn belül akár kormányváltásra is sor kerülhet, a román politikai elit egésze fenntartásokkal viszonyul az Orbán-kormányhoz. Elemzőkkel igyekeztünk megtalálni a fagyossá vált viszony okait. Luxembourgban és Bázelben a tavalyi év végén találkozott ugyan a két külügyminiszter, de a kétoldalú viszonyról sokat elárul, hogy legutóbb 2013 márciusában Martonyi János akkori tárcavezető tárgyalt Bukarestben, Budapesten pedig 2012-ben járt a román diplomácia vezetője. Korábban külügyi forrásaink tényként beszéltek arról, hogy márciusban Budapestre látogat Bogdan Aurescu külügyminiszter. A vizit azonban elmaradt. Ennek egyik oka, hogy éles vita alakult ki a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodásról. A 2009-ben, azaz még a Gyurcsány-kormány idején aláírt bizottsági jegyzőkönyv olyan kitételeket is tartalmaz (például a Gozsdu-udvar restitúciójának kérdése vagy a magyarországi románok parlamenti képviselete alanyi jogon), amelyeket magyar részről felülvizsgálnának,
