Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 7. 14 Bukarest viszont ragaszkodik az eredeti szöveghez. A helyzetet nem könnyíti, hogy öt évvel ezelőtt éppen a jelenlegi tárcavezető, Aurescu volt a testület társelnöke …” Pataky István (Krónika) A Navracsics-nyuszi könyvet tojt a határon túli gyerekeknek 5 „A jótékonykodás – neve is mondja – jócselekedet, az ajándékozás egy formája. De miközben a másikon segítünk, bizony a magunk egóját is növeljük: ha jót teszek mással, az biztos, hogy én is jobb vagyok, sőt, egyre jobb… Ennek különös alfaja, amikor civilizatorikus magaslatról jótékonykodunk, azaz magunkat okosnak, szépnek, erkölcsösnek gondolva akarjuk felemelni a másikat, aki el van maradva, nyomva, koszos, büdös, tudatlan. Szappant kap, tiszta ruhát. Vagy könyvet. A magyarországi populáció egy része régóta úgy gondol a határon túli (mai hivatalos szóhasználattal) külhoni magyarokra, hogy azoknak nincs olvasnivalójuk, ezért oda magyar könyveket kell küldeni. Ebben sok igazság van, a határon mindig ment-megy a szarakodás a szerb, román stb. vámosok részéről, könnyebb egy Kalasnyikovot oda-vissza hurcolászni, mint egy zacskó könyvet. Hisz a szó is fegyver, sőt. És köszönet mindazoknak, akik gondolnak határon túli „testvéreikre”, gyűjtik civilként a könyveket, szállítják stb. Csak hát végül egy-egy külhoni magyar könyvtár végül szeméttelepre hasonlít, ahol lejárt szavatosságú tankönyvek tornyosulnak, vagy a szocializmus nagy íróinak emancipatorikus művei, lexikonok, amik a wiki, a net korában semmit sem érnek. Az éhező magyar (szerb és roma) gyermekek nem kevésbé jókedvvel lapozgathatják a 99 leves című alapművet, egyéb szakácskönyvek mellett, képzeletben pedig Léningradba is elutazhatnak a segély révén. A minap egy kis falu iskolájában jártam, és megnéztem az iskolakönyvtárat, ahol szerb és magyar könyvek vannak, bár ráfutottam egy angolra is, amely az albán irodalmat tárgyalja, és a Szabad Európa Rádió adta ki 1955-ben. Engem ugyan érdekelne, de nem tudtam beiratkozni a gyerekkönyvtárba. És sosincs korán a magyar alkotmánytant vagy az európai politikai rendszereket tanulmányozni, ha már Szerbia az EU-ba igyekszik. Üröm az örömben, hogy azóta már nem magyar alkotmány van, hanem alaptörvény. De a történelem az élet tanítómestere! …” Szerbhorváth György (Paraméter.sk) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Marosvásárhely márciusa (2.) „Minden település, minden egyén életében lehetnek olyan sorsdöntő vízválasztók, amelyek akár évtizedekre meghatározzák életútját. Marosvásárhely történetében és sokunk életében ilyen éles cezúra 1990. március 19-e és 20-a. Akik átéltük, tudjuk: azóta teljesen megváltozott az életünk. Másként nézünk ugyanarra a tárgyra, épületre, másként járjuk ugyanazokat az utcákat, talán a szót is másként ejtjük, s a gondolatok is egészen másként formálódnak szöveggé a fehér papírlapon. Március 19e és 20-a eseményei úgy záródtak a tudatomban, mint valami különös páncélszekrényben. Még mindig nem érzem magam elég erősnek elviselésükhöz. Félek e furcsa két naptól. Úgy félek, mintha előttem állnának. „A dokumentumok hangján”, naplószerűen, az átélt események pontos bemutatásával igyekszem felidézni a legapróbb részleteket is, mert csak így válik teljessé 5 az illusztrált írás a librarius.hu-n olvasható
