Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 90 4 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 20. 12 szempontból sem lehet egy hivatásos csoport feladatává és felelősségévé szűkíteni. Illetve lehet, de az eredmény kétséges. Európában a XIX. században terjedt el az általános hadkötelezettség a francia forradalom egyik hatásaként. Ez a katonák közmegbecsülésével járt együtt. Előzőleg ugyanis a közkatonákat sokszor a társadalom söpredékének tekintették, s Európa-szerte – és hazánkban is – elterjedt gyakorlat volt, hogy betörésért, gyilkosságért a katonai szolgálat (amit nálunk csak 1830-tól csökkentettek 10 évre) volt a büntetés. Az európai általános hadkötelezettség másfél évszázados intézménye társadalomtörténeti jelentőségű volt. A XX. század végére azonban egyre inkább elavultnak tekintetett …” Gombár Csaba (Nsz) Európai renitensek „Mint ismeretes, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának elnöke a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után jelentette ki: „lesz még Budapest Varsóban”. Újdonsült orosz orientációja miatt a magyar miniszterelnök időközben nem szívesen látott vendég lett a lengyel fővárosban. Milos Zeman cseh államfő ellenben elképesztette országa szövetségeseit. Nem csupán azzal, hogy egyedüli uniós vezető politikusként lehet, hogy részt vesz a győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő ünnepségen, ha a katonai parádén nem is. A prágai Hradzsin lakója mintha lemásolná a Budapesten lezajlott diplomáciai csörtét. Tudjuk, hogy a magyar fővárosba akkreditált egykori amerikai ügyvivő, André Goodfriend hivatali ideje alatt miféle nyilatkozatháborúba keveredett Orbán Viktor kabinetének illetékeseivel. A közelmúltban pedig Zeman üzente Washington prágai képviselőjének, Andrew Schapirónak: „Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe”. Egyúttal persona non gratának minősítette a nagykövetet a prágai várban. Megérkezett volna Budapest Prágába? …” Beck Tamás (Nszv) Passzátszél „Sajnálatos, hogy az RMDSZ belső ellenzéke által anyaországi segítséggel létrehozott kisebb pártok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, s így Budapest mégis a pfujoló-tapsoló RMDSZ-nek nyújt segítő kezet. A skizofrénia és az opportunizmus diadala ez. Ahogy Borbély Laci bátyám borult ki négy éve, amikor Pelczné Gáll Ildikó a nagyváradi kongresszuson azt találta mondani a Fidesz alelnökeként, hogy »Ma önök megkapják az esélyt, hogy változtassanak. Nem elegendők a múltban született félmegoldások. Rögzíteni kell, kik a szövetségesek, rögzíteni kell a Fideszhez fűződő viszonyt is. Ha önök ma a változás mellett döntenek, mi segítőkezet nyújtunk a jövőben.« Ma is ott zúg a fülemben a küldöttek akkori pfujolása, nemtetszésük hangos morajlása. Ekkor ragadta meg a mikrofont az erdélyi magyar oligarchák gyöngye, és habzó szájjal üzente a Fidesznek: »Ne utasítgasson bennünket senki – sem Bukarestből, sem Budapestről, még akkor sem, ha kétharmados többsége van!« Vörös volt a feje, szemei kidülledtek, és nagyon őszinte volt abban a pillanatban. A mikrofon majdnem elgörbült, s talán Uri Geller is arra készült, hogy elszégyellje magát. Aztán a Borbély után pulpitusra lépők is abban próbálták egymást túllicitálni, hogy Budapestre üzengessenek. Hogy ők mekkora demokraták, hogy bizony nem engednek beleszólást a dolgaikba …” Kristály Lehel (MH) A semmiből sehová „Európa renoméjának nem tesz jót, hogy déli határainál hetente hullák százait kell kiemelni a tengerből, ahol luxus-óceánjárók és jachtok szelik rendes körülmények között a hullámokat. írása. Több mint ezer ember pusztult el alig egy hét alatt a világ talán legsűrűbb forgalmú nemzetközi vizein, a Földközi-tengeren, valahol az afrikai és európai partok között. Az áldozatok mind menekültek, afrikai és ázsiai emberek, akik zsúfolásig töltött lélekvesztőkön kísértik a sorsot, hiszen az országok, ahol eddig éltek, alkalmatlanok a normális életre. Márpedig akik jönnek, aligha a legszerencsétlenebbek, hiszen valamiből kifizették a veszélyes utazás nem csekély ellenértékét. Feltehetően sikeres átkeléssel kecsegtetik őket az emberkereskedők, különben kevesebben próbálkoznának. De ahogy sokan a