Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 90 4 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 20. 13 hajótörésekről sem tudnak, azzal sincsenek tisztában, hogy Európa, elsősorban az olasz hatóságok nem várják tárt karokkal őket, ha el is érik a szicíliai partokat. Április 12-én négyszázan, április 19-én hétszázan vesztek hullámsírba, s ez csak a legutóbbi két, a legtöbb áldozattal járó szerencsétlenség. Az elmúlt másfél év statisztikái szerint átlagosan minden második héten süllyed el menekültekkel teli hajó a mediterrán térségben, leginkább hosszabb tengeri út megtételére alkalmatlan líbiai vízi járművek. Akiknek szerencséjük van, azokat kimentik, s hazatoloncolják, bár az országokat ismerve, ahonnan útnak indulnak, aligha élik meg szerencséjükként a túlélést, a hazaszállítást …” Szűcs László (Erdélyi Riport) Műszerfal „A helyes politikai irányvonal fenntartásához nem elég, ha a szövetség „pilótái” a budapesti és bukaresti műszerfalnál egyaránt nyomogatják a gombokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az utasok merre kívánnak tartani. Nem kérdés, hogy a szervezetnek tennie kell az erdélyi magyarok körében egyre markánsabban megnyilvánuló bizalomvesztéssel és kiábrándultsággal szemben. Dicséretes az a megvilágosodás, miszerint nagyobb alázattal kell viseltetni a közösség problémái, igényei iránt, és hogy ennek egyik leghatékonyabb eszköze a társadalomépítés. Ma még kétséges azonban, hogy mindezt őszintén így is gondolják-e a hangzatos stratégia kidolgozói, vagy az új irányvonal politikai PR-fogás csupán, amelyben a szövetség vezetői mentőövet látnak arra, hogy az RMDSZ jövőre is teljesítse a bukaresti parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt …” Rostás Szabolcs (Krónika) Kérdések kongresszus után „Miért csak most, 2015 közepén fontos a nyitás, az alázat, az emberek bizalmának visszanyerése? És ami a leginkább hiányzott: mi vezetett a jelenlegi helyzethez, miért veszítette el annyiak bizalmát az érdekvédelmi képviselet, hol hibázott? A gyógyulás nemcsak a diagnózis felállításával kezdődik, hanem a betegség okainak felkutatása is szükséges. Hogy ne ismétlődjék meg a baj, ne kövessék el újra ugyanazon hibákat. Fontos az új, fiatal generáció megszólítása, ám még ha ez sikerül is, a mostanság szavazati jogot nyerők nem pótolhatják azokat a százezreket, akik az elmúlt évtizedekben csalódtak a szövetségben. Őket visszanyerni nagyon nehéz lesz, még akkor is, ha az egyik kivált kispárt, az MPP elnöke megtette hűségesküjét a kongresszuson. Követi őt a teljes tagsága, százezernyi szavazója, vagy árulót lát benne? Ezek a kérdések a levegőben maradtak, az ünnepi mámor, az erő, egység felmutatása nem engedte a problémák velejének boncolgatását …” Farkas Réka (Háromszék) A kirabolt Tündérkert „Magyarország külpolitikája mindig egy fejezettel lemaradt a környező országokkal, főleg Romániával szemben. Ez történt az első világégés után, de ma sincs másként. Napjainkban például nem figyelnek arra, hogy a nyugat-európai politikai elit nem akar keleti problémát látni, idegesíti minden ilyen hír, nem érdeklik az itt élők, s főleg a kisebbségek jogai, hiszen – azzal, hogy aki új jövőt akar, ne tekintsen lépten-nyomon hátra – lezártnak tekintik a múltat. Ezért hessegetnek el minden autonómiatörekvést, nem egyszer szeparatizmusnak minősítve ezt. És míg az elmúlt években Magyarország a rossz fiúk sorába került, addig Romániát – főleg az új államelnök megválasztása után – a németek, de főleg az amerikaiak számon tartják …” Román Győző (Székely Hírmondó) Bármiről „… szólhatna ez a szöveg, a sorok közé beleskelő szemfüles sajtófogyasztó mégis ugyanazt olvasná ki belőle: ha a hirtelen lehűlt időjárásról, akkor az újratervezett meteojelentésre asszociálna, ha a vasárnapi nemzetközi maratonról, akkor politikai aktorok versengésére gondolna. Ezért hiábavaló a köntör meg a fal, kongresszusról lesz szó, még ha inkább impressziók, empirikus benyomások, és nem az ilyenkor szokásos-elvárt kommentár szintjén …” Rostás-Péter István (Szabadság)
