Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 24. 11 sújtotta az országos diszkriminációellenes testület egy tavalyi, kampánybeli kijelentéséért. A politikus a lovak nyelvének minősítette a magyart, és azt hangoztatta, hogy ezen a nyelven szerinte nem lenne szabad megszólalni Romániában. A „jóvátétel” felemás, mivel nem kevesebb, mint négy hónapra volt szükség a döntés meghozatalához, és mert a Funarral szembeforduló Corneliu Vadim Tudor megúszta: a nagyromániás pártvezér a belső hatalmi huzakodás közepette egyszerűen lemagyarcigányozta a volt kolozsvári polgármestert, és ennek a kirohanásnak nem lett következménye az Országos Diszkriminációellenes Tanács tájékán. (Amúgy meg a CNCD tisztújításakor jelentkezők némelyikének személyéből is arra lehet következtetni, hogy alapos értelmezési gondok vannak az intézmény és a fogalom megítélése körül …” RostásPéter István ( Maszol.ro) Id ő utazás áramszünetben „Olyan egy esti áramszünet, mint időutazás, vissza egy bő negyedszázadot a fénye vesztett aranykor sivárságába. Vasárnap este lakónegyedünk egy részére váratlanul ijesztő sötétség borult, az erős szél még nyomasztóbbá tette a ritka vendéget. Ami a nyolcvanas években mindennapos volt, az most különleges, egzotikus. Elment a közvilágítás is, a tömbházak körvonala is alig kivehető, de néhány ablakban máris halvány fény pislákol. Megvannak a régi gyertyák. Aztán, hogy biztos legyek benne, hogy mégiscsak 2015ben járunk, jön két kukabúvár, felnyitják a lépcsőház előtti tároló műanyag fedelét, majd mobiljaikkal bevilágítanak a szemét közé, s komótosan kiválogatnak valamit. (Ha már mobil: mesélik, egy szemorvoshoz vitt kislány ráijesztett a doktorra és szüleire, mert a betűk helyett felvillantott tárgyak között nem ismert fel egy hagyományos, tárcsás telefont. Mint kiderült, látta, de nem tudta, mi az.) A huszonöt évről, meg a sötétségről a negyedszázaddal ezelőtti marosvásárhelyi fekete március jut az eszembe. Váradról valószerűtlennek tűnt az a pusztító, kegyetlen gyűlölködés, s a rendszerváltás óta talán először érthettük meg, fogtuk fel igazán a média szerepét, jelentőségét, felelősségét, amikor az akkor még elérhető két televíziós hírforrást, a magyar és a román köztévét nézve tájékozódtunk, hallottuk ugyanazon képekhez, filmekhez a merőben eltérő kísérőszöveget. Itt a románt ütötte a magyar, ott a magyart a román. A feszültség azért Nagyváradon is kitapintható volt, román és magyar tekintetek találkozásában ott izzott azoknak a napoknak a felszított parazsa …” Szűcs László (Erdélyi R i port) Hatalom átvétel „Ej, ha Traian Băsescuból nem esett volna ki a rugó, most már rég meglenne az új parlamenti többség, amiért Alina Gorghiu, Cătălin Predoiu és a kormányváltási kalandba beugratott Mircea Geoană is oly régóta nyafog. Szó sincs arról, hogy visszasírnánk az unortodox kormányalakítási (és -felszámolási) módszereiről elhíresült volt államfőt, de lássuk be, akaratérvényesítésben mindenkit vert. Mivel azonban nem egy Băsescukaliberű politikus ül (hál’ Istennek!) Cotroceni-ben, az ellenzék pedig egyre inkább novíciusokra van bízva (most nem Vasile Blagára gondolok), a több mint 40 százalékos támogatásnak örvendő új liberális pártnak nem sikerül abszolválnia a hatalomátvétel feladatát. A PNL-nek Klaus Johannis elnökké választása után, a liberális színekben induló politikus sikerének köszönhetően ugrott meg támogatottsága, a parlamentben a mandátumok száma azonban nem tükrözi ezt a hirtelen kelt választói bizalmat …” Székely Kriszta (Szabadság) Húsz év után „Húsz év telt el a szlovák–magyar alapszerződés elfogadása óta, ennyi időnek bőven elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy eldöntsük, hozott-e az egyezség pozitív eredményt, s ha igen, kinek. Egy ilyen alapszerződés elvileg azért köttetik, hogy a felek lezárjanak egy korszakot, és tiszta lappal kezdjék az együttműködést. A szlovák–magyar alapszerződés talán egyik alapproblémája az volt, hogy a kiegyezés egyáltalán nem volt őszinte, legalábbis az egyik fél részéről semmiképp. 1995-ben Szlovákiában Vladimír Mečiar volt