Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 24. 12 hatalmon, koalíciós partnere pedig az SNS volt. Talán még sokan emlékeznek arra, hogy 1994 és 1998 között hány alkalommal keserítette meg az itteni magyarok életét valamelyik SNS-es miniszter, vagy akár Mečiar. A HZDS elnöke azt állította egy nemrég megjelent interjúban, hogy a szerződésre azért volt szükség, mert abban az időben a határ mindkét oldalán léteztek olyan szélsőséges csoportok, melyeknek jól jött volna egy kis határvillongás. Az igaz, hogy a balkáni háborúk idejéről beszélünk, de Magyarország abban az időben a balkáni országokkal szemben sem állt elő semmilyen követelésekkel, és a trianonozók munkája is abban az időben legfeljebb a Nagy-Magyarország matricák ragasztgatásban merült ki. A szélsőségesek inkább a szlovák oldalon, pontosan a szlovák kormányban voltak jelen. Sokkal valószínűbb, hogy Mečiar az alapszerződést például az SNS-szel szemben használta, hogy megmutassa, neki mégsem diktálhat Ján Slota. Magyarországnak elvileg szüksége volt az alapszerződésekre a későbbi európai és transzatlanti integrációhoz, bár ez explicit módon sehol sem jelent meg. Szlovákia csak 1996-ban, a szerződés aláírása után egy évvel ratifikálta a dokumentumot, és az akkori szlovák kormány biztosan nem gondolta komolyan az együttműködést Magyarországgal és a szlovákiai magyarokkal sem, hiszen elég csak megemlíteni a nyelvtörvény, a magyar iskolák elleni támadást, az ország közigazgatási felosztását, amely számos esetben hátrányosan érintette a magyarokat. A dokumentum aláírása és az 1998-as parlamenti választás között gyakorlatilag nem történt olyan pozitív döntés, amelyre azt mondhatnánk, hogy az alapszerződésnek volt köszönhető. Mečiarékat a nemzetközi szervezetek késztették időnként meghátrálásra, nem a saját meggyőződésük …” Na gy András (Új Szó) Kampánytévék „Jön föl az SNS. Egyre följebb. Már a hat százalékot nyalja alulról. Elnökük, a volt aktatáska-hordozó pedig már a népszerűségi listákon is fel-felbukkan. Ha nem írnám ide a nevét, alig tudná valaki, hogy Anton Dankónak hívják, mert annyira karizmatikus, mint két tál macskakaja. Nem szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani a hírtelevízióknak, mert túl nagy hatással nincsenek a társadalmi mozgásokra, nézettségük nem túl magas, tájainkon nem is nagyon értenek a szakmához. De az tény, hogy a TA3 valami miatt úgy döntött, futtatni fogja Dankót , rendszeresen meghívja vitam ű soraiba, mindenr ő l elmondatja vele a véleményét. A TA3, amely átvette az internetes SmerTV szerepét, mindenképpen helyzetbe akarja hozni az SNSt a választások el ő tt, mert ha szüksége lenne a kormánypártnak egy koalíciós partnerre, ideális választás lehet a program nélküli, csak mások utálatát zászlajára t ű z ő párt … ” Molnár Norbert (Új Szó) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Nyolc tény Trianon kapcsán, amit (valószínűleg) rosszul tudtál Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet francia-szakértőjét kérdeztük a Magyar Királyságot megszüntető trianoni békeszerződésről kialakult tévképzetek kapcsán Szabadkőművesek, magyarokat utáló francia vezetők, szerencsétlen Károlyi Mihály, magyar lobbisták hiánya és gróf Apponyi Albert sikeres beszéde – a franciák által nagymértékben befolyásolt trianoni békeszerződés kapcsán rengeteg mítosz és történet kering. Ezek nagy része valamilyen – sokszor mitikus elemekkel teli – bűnbakot keres és annak a számlájára írja a békeszerződést, amelynek a következtében Fejérdy Gergely történész, nemzetközi kapcsolatok, Franciaország és európai politika szakértő a BabeșBolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének Jelenkor Története és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén tartott előadásokat a jelenkori Franciaország t émakörében Kolozsváron.
