Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis

2015-03-16

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. MÁRCIUS

16. 12 

 Orosz politológusok: Putyin a Donyec-medence miatt üzent a Krímmel  „Vlagyimir Putyin a Donyec-medence miatt üzent a Krímmel Oroszországnak és a külföldnek, és nem

ismerte be a félsziget elcsatolását” - mutatott rá egy Kreml-párti politológus az orosz államfővel készült és vasárnap a





Rosszija 1 állami televízióban teljes terjedelmében sugárzott interjút

elemezve. Ellenzéki kollégája szerint miközben a Krímet gyorsan és vér nélkül vette el

Oroszország, addig a Donyec-medencei konfliktus nagyon kevés kézzelfogható eredményt

hozott Putyinnak, ezért kellett a nyilvánossághoz fordulnia (MTI) 

 Oligarchái próbálhatják megbuktatni Vlagyimir Putyint?  Másfél hete találgatja a világ,

hogy hova tűnt Vlagyimir Putyin. Oroszország első embere utoljára március 5-én állt a

nyilvánosság elé, amikor Matteo Renzi olasz kormányfővel találkozott (Paraméter.sk) 

 Putyin parancsára teljes készültségben az orosz északi flotta  Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára a hadrafoghatóság "váratlan ellenőrzése" keretében teljes készültségbe

helyezték az orosz északi flottát (Új Szó) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 

 Félelem a baloldaltól  „Huszonöt évvel a

rendszerváltás után óhatatlanul felmerül a

kérdés, hogy miért nincsenek a határon túli

magyarság köreiben baloldali vagy liberális

politikai pártok. Természetesen nem a magyarországi pártviszonyok leképzésére, nem

a szokványos politikai felosztásokra gondolok,

hiszen más alkalommal már kifejtettem, hogy a

határon túli magyar közösségekben szinte

lehetetlennek tűnik a határozott profilú szociális dominanciájú baloldal, a határozottan nemzeti

jobboldal, valamint a liberális értékrend Magyarországon meghonosodott változata. A nemzeti eszme természetesen a külhoni polgárok óriási többségének nagyon is vonzó, hiszen nemcsak

ideologikusan, hanem a mindennapi életben is szüntelenül szembe találja magát vele. Igen, csakhogy ugyanezt a fogalomtárat ismeri fel az ő értékrendjét keresztező többségi nemzet

jobboldali diskurzusában, tehát akarva-akaratlanul is kénytelen a nemzeti eszméket bizonyos

kritikával szemlélni, ha nem kíván skizofrén helyzetbe kerülni. Vannak olyan önáltató nézetek,

melyek szerint a kisebbségi és a többségi etnicista jobboldal szót ért és rendezi a vitás dolgokat,

ami előfordulhat az elitek szintjén, a társadalom mélyében azonban represszív indulatokat gerjeszt. A kisebbségi polgár ugyanakkor az identitáson túli problémákkal szembesülve a

liberális eszmék hangoztatására is ítélve van, például szabadságjogok, a munkahelyi esélyek

tekintetében. A baloldali, a szociális egyenlőséget pártoló eszmerendszer hívévé viszont azt

teszi, hogy az 1990 után lejátszódó privatizációs folyamatban a kisebbségi közösségek

hátrányos helyzetbe kerültek, amit utólag egy igazságosabb kisebbségpolitika sem tud

helyrehozni. Érdekes azonban, hogy a szerbiai kisebbség szociális státusát, a vajdasági

magyarság helyzetét megnyugtatónak valló mai magyar kormánypolitika ezt nem firtatja, mint

ahogy nem feszegetik a kisebbségi pártok sem, annak ellenére, hogy a jelen helyzet végzetesen

meghatározza az utóbbi időben vészesen fogyatkozó vajdasági magyarság jövőjét. Mindebből következik, hogy a vajdasági pártpalettának igencsak hibridnek kell(ene) lennie, ám a 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját