Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 16. 13 gyakorlatban ez nem így van. Csak az elmúlt hat-hét évben legalább hat kisebbségi párt lépett színre, közülük egy időközben már meg is szűnt …” Végel László (Nsz) Orbán aljas eszközzel biztosítaná a hatalmát „Régi bölcsesség, hogy az antiszemitizmushoz nem kellenek zsidók. Az idegengyűlölethez sem kellenek idegenek. Az antiszemitizmus Európában nem szalonképes. A nyílt antiszemitizmust a Fidesz jelenleg nem engedheti meg magának. De nincs is rá szüksége. Az idegenellenesség Európa-szerte kitűnő pótléka az antiszemitizmusnak. És megvan az az előnye, hogy látszólag racionális érvekre hivatkozik. Persze ezek a „racionális” érvek – elveszik a munkahelyeket, sokba kerülnek, idegen elemekkel torzítják el a nemzeti kultúrát – mind a hitelüket vesztik, ha az országban csekély számban vannak idegenek. Akkor marad az irracionális félelem az ismeretlentől, a másfélétől …” Kőszeg Ferenc (Nsz) Drága tréfa „Európának kérdései, Magyarországnak válaszai vannak – rögzítette ünnepi beszédében Orbán Viktor. Hogy a magyarok többsége alighanem elcserélné a francia, a német vagy az osztrák életszínvonal mellett felvetődő kérdéseket a négymillió létminimum alatt élő problémáira semmilyen megoldást nem kínáló magyar válaszokra, az mellékes. Hiszen a kormányfőt az utóbbi időben a legkisebb mértékben sem zavarja a valóság. Több tiszteletet kér Brüsszeltől, de egyre kevesebbet ad a tényeknek. E különös rajongása a sci-fi iránt végre megfelelő médiumot kapott, hiszen a forradalom emléknapján indult az állami hírcsatorna, amely annyira képviseli 1848 szellemiségét, mint egy átlagos kocsmai verekedés. És nívójára kegyeleti okokból már ki sem térünk. Orbán Viktornak sikerült minden idők legdrágább közéleti tréfáját elsütnie, hiszen az MTVA évi 80 milliárd forintból vált az ország legismertebb karikatúrájává …” (Nsz) Austerlitz után „Bevallom, nekem nem hiányoztak a tegnapi ünnepről a Lengyelországból érkezett, szélsőjobboldali tüntetők. Az előző választások idején a varsói sajtó gúnyosan „kis Magyarországnak” nevezte Lengyelországnak azt a keleti, szegény és visszamaradott részét, amely a Kaczynski-pártra szavazott. A nyolcvanas években, amikor gyakran jártam Lengyelországban, a varsói értelmiség még enyhén szólva sem a szegénységre és elmaradottságra asszociált Magyarország kapcsán. Ezért cseppet sem bánom, ha megszakadt Orbán és Kaczynski barátsága. A sok száz éves magyar-lengyel lelki barátság úgyis túléli a gyakori kormányváltásokat, a két ország stratégiai érdekei pedig Putyin budapesti látogatása előtt sem voltak azonosak. Röviden szólva Magyarország abban érdekelt, hogy a térség két vezető hatalma, Németország és Oroszország békés, partneri viszonyban legyen egymással, míg a lengyelek – történelmi okokból – félnek ugyanettől. Az orbáni Magyarország számára sokkal megalázóbb volt az a slavkovi találkozó, amely lényegében elkerülte a magyar sajtó és a külpolitikai szakértők figyelmét. (Az internetes kereső tanúsága szerint egyedül a pozsonyi Új Szó elemezte érdemben.) Slavkov régi német nevén Austerlitz, itt került sor annak idején a napóleoni háborúk egyik legnevezetesebb csatájára. Idén év elején a három kormányfő jelenlétében az osztrák-cseh-szlovák együttműködés új fejezetét hirdették meg, a trió közös gazdasági, stratégiai és energiapolitikai érdekeire hivatkozva. Az „új Austerlitz” praktikus kezdeményezésnek látszik. A Visegrádi csoportot mindig is visszahúzta, hogy egyik tagja (Lengyelország) önmagában is népesebb a másik háromnál, reális középhatalmi ambíciókkal; és másfelől az, hogy egyetlen „régi”, nyugati tagállam sem tartozott bele. Ausztria, Csehország, Szlovákia viszont hasonló nagyságrendű országok, sok száz évig ugyanabba a birodalmi szerkezetbe tartoztak, s ez ma is érződik rajtuk, iskoláiktól a vasútállamosokon át egészen a hétköznapi szokásokig. És persze hasonlóak a geopolitikai érdekeik is. Profitálni az uniós
