Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 13. 12 érzékenység miatt nevezzék inkább regionális önkormányzatiságnak – megilleti a felvidéki nemzetrészt is, ám jelenleg a két szomszédország gazdasági kapcsolatai még ennél is fontosabbak. Ha netán akadnának nemzetiségi gondok, akkor a miniszterelnök a magyar– szlovák alapszerződés alapján létrehozott kormányközi vegyes bizottságokat ajánlotta a békéltetés fórumának. Ezzel a kijelentésével a sallernál is jóval fájdalmasabb gyomrossal sokkolta mindazokat, akik az autonómiát a Felvidéken – több nyugat-európai példa alapján – a jogállamiság érvényesülése, az őslakos nemzeti kisebbségek megmaradása fontos eszközeként tartják számon. A Magyar Közösség Pártjának vezetősége évekig lebegtette és ígérte saját területi autonómiakoncepcióját, végül – nyilván erőteljes budapesti nógatásra –tavaly karácsony előtt nyilvánosságra hozták: a szórványokon személyi elvű, a többségében magyarok lakta dél-szlovákiai térségben pedig különleges jogállású regionális önkormányzat létrehozását szorgalmazzák. Berényi József, az MKP elnöke többször indítványozta a szlovák–magyar alapszerződés módosítását is. Főleg azért, mert a magyar miniszterelnök által favorizált vegyes bizottság idáig alig volt több diplomáciai közhelyeket pufogtató sóhivatalnál …” Szilvássy József (Nsz) Besúgás és erkölcs „Stigma. A Securitate célkeresztjében" címmel megrázó dokumentumfilmet vetített a Hír TV a közelmúltban (korábban a Duna TV-n is adták). Kabay Barna és Petényi Katalin rendező az eredeti helyszíneken, zömmel az eredeti szereplőkkel készítették. A filmben Tőkés Eszter kolozsvári fogorvos - hiteles dokumentumokkal alátámasztva - kifejti, Barta Tibor ortopéd orvos 1985-ben azért vette őt feleségül, hogy folyamatosan jelenthessen róla és családja (köztük testvére, Tőkés László) tevékenységéről a Securitaténak. Mindez (legalább) öt esztendeig tartott, a román forradalomig, amikor is Barta Tibor áttelepült Magyarországra. Ügynökmúltja csak húsz évvel később (!) lepleződött le, amikor az érintett megkapta egykori férje jelentéseit. Addig minden gyanú felett állónak vélték. A besúgás lélektanáról számos olyan remekmű született - Páskándi Géza „Vendégség" című színművétől „A mások élete" című német filmdrámáig - amely mindkét fél szempontjait meggyőző művészi erővel tárja föl. A „Stigma" című dokumentumfilm-remeklésben erre azért nem kerülhet sor, mert „a másik fél", a besúgó orvos-férj visszautasította a megszólalás lehetőségét. Mit is mondhatna? Hiszen jelentéseiből nyilvánvaló: „kéjjel ölt, nemcsak parancsra". (Erről bárki meggyőződhet, aki belenéz a filmbe …” Balázs Ádám (Nsz) A miniszterelnök és a barátja „Számos kuriózumot és még több kérdőjelet hozott felszínre a magyar nyilvánosságot újabban lázban tartó Orbán-Simicska háború. És nem utolsósorban néhány unalomig ismert alapigazságot is megerősített. Mindenekelőtt az, hogy tisztázatlan kérdésekkel nem lehet tiszta társadalmat építeni, mert a felgyülemlett és takargatott mocsok úgyis előbb-utóbb mindenkit beszennyez. Megerősítette azt is, hogy még egy kézi vezérlésű unortodox demokráciában sem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni semmit. Orbán Viktor magyar miniszterelnököt harminc éves barátság és a legszorosabb együttműködés után – többek között – besúgással vádolta meg Simicska Lajos. A milliárdos üzletember és médiacézár, akit nemcsak a Fidesz pénztárnokaként és pénzgyárosaként, a párt anyagi bázisát felépítő és biztosító háttéremberként, hanem első számú stratégájaként is emlegettek, az utóbbi hetek verbális ámokfutása ellenére ezúttal talán gondosan vigyázott rá, hogy elég homályosan fogalmazzon ahhoz, hogy konkrétan ne legyen számonkérhető …” Gál Mária (Maszol.ro) Lopakodó a célkeresztben „Lopakodva érkezett: az Önök engedélyével utolsóként a listán. Settenkedve távozott. Most látom csak, hogy immár hét éve. Közel két évtizedig tartott eredeti demokrataként a politikai karrierje, noha szíve és elhívatása szerint legszívesebben neokommunistaként vezette volna (félre) az országot. Szimpatikus hatvanasként tűnt fel 1989 decemberének forró napjaiban a szabad román televízió képernyőjén. Felvilágosult
