Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 10. 15 Román Ortodox Egyház reagált: agresszív kampányának mintegy alájátszott az Országos Audiovizuális Tanács, amely a testület elnökének aláírásával ajánlotta a beiratkozásra sarkalló video- és audiofelhívások sugárzását. Hogy miért csak az ortodox tábor propagandaanyagát, számomra érthetetlen és sérelmes …” Rostás-Péter István (Maszol.ro) Fizikus politikusok „Minthogy érdekel, ami Oroszországban és Oroszország körül történik, a Nyemcov-ügy pedig kiváltképp, több kommentárt elolvastam a gyilkos merényletnek áldozatul esett ellenzéki politikusról. Legérdekesebbnek azt a nol-cikket találtam, amelyben a sok részlet között feltűnt – bár csodálkozásra nem késztetett –, hogy a „nyúlánk, mosolygós, fiatalon kifejezetten jóképű és szikrázóan okos” politikus egzakt végzettségű. „Tehetséges matematikusfizikusnak bizonyult, a rádióhullámok, a kvantumfizika és az akusztika volt a fő szakterülete. Kandidátusi fokozatig jutott, mintegy hatvan tudományos publikációja mellett több találmány is fűződött a nevéhez” … És mi, magyarok? Az ország széles körben legismertebb, legaktívabb magyar fizikusa az elmúlt évtizedekben Toró Tibor volt, akinek barátságára és munkatársi együttműködésére A Hétnél büszke vagyok – ha ő nem is, a fia, Toró T. Tibor fizikusként aktív politikai szerepet vitt, mind a két parlamenti ciklusban (2000 és 2008 között), amikor képviselő volt, mind pedig utána. Jó volt szót érteni néhány fiatalabb fizikus kollégával, ismerőssel, munkatárssal – említsem meg Bodó Barna és Kolumbán Gábor nevét –, akiknek a pályáját a politika, a politizálás érdekes utakra terelte. És bizonyára vannak még példák fizikusból lett politikusokra, akiket meg lehetne említeni …” Ágoston Hugó (Maszol.ro) Holokauszt: tények és emlékezet „A zsidóság szörnyű tragédiájának részleteire már a második világháború utolsó hónapjaiban kezdett fény derülni, és a véghezvitt népirtás lényege és eseményei egyre nagyobb körben ismertté váltak. A történtek tudomásul vételével párhuzamosan már az első időszakban, 1945–1949 között, megjelentek a nyilvánosság színterein azok az irodalmi és művészi alkotások, amelyek a Soá borzalmait felmutatták, és az elpusztított zsidó közösségeknek maradandó emléket igyekeztek állítani. A holokausztemlékezetnek ezek a korai alkotásai később, a kommunizmus konszolidálását követő évtizedekben, amikor az egész kérdéskörre „a nagy hallgatás” leple borult rá, nagymértékben hozzájárultak a zsidóság ellen elkövetett tömeggyilkosságok tudatosításához, és a nácizmus rettenetes örökségére a fiatal generációk figyelmét is ráirányították …” Tibori Szabó Zoltán (Szabadság) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Fekete március: huszonöt év emlékezete „Ezerkilencszázkilencven fekete márciusa nagyon mélyen az emlékezetembe vésődött. Most, amikor emlékeimet igyekszem kibontani, mindenekelőtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe: a vasszekrénnyel eltorlaszolt ajtóba hasító baltavas látványa, a vérszomjas tömeg ordítozása, a padlásfeljárót elzáró kazán alatti tűzgyújtási kísérletek, a padlásra menekülő 79 személy csendes számbavétele, nevünk jegyzetfüzetbe vésése az esetleges halál árnyékában. Akkoriban az RMDSZ Maros megyei szervezete Intéző Bizottságának tagja voltam, a Maros megyei ifjúsági szervezet (Madisz) elnöke, az országos Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) elnökségi
