Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 10. 16 tagja. „Természetes" hát, hogy belekeveredtem az események sodrába. Az előzményekhez tartozik, hogy főszervezője, házigazdája voltam a március 17–18-án zajló marosvásárhelyi MISZSZ-kongresszusnak, amely a romániai magyarság 1989 utáni történetének első kongresszusa volt, öt héttel megelőzve az RMDSZ nagyváradi kongresszusát. A szervezés lázában – a már jelentkező baljós előjelek ellenére – nem gondoltunk arra, hogy a MISZSZ marosvásárhelyi kongresszusát beárnyékolják majd az azt megelőző és azt követő tragikus események. A gyülekezés napján került sor a gyógyszertári verekedésre, amelyből a kíváncsiskodó MISZSZ-küldöttek egyike-másika szenvedő alanyként került ki. Mindez rányomta a bélyegét a kongresszus munkálataira, mindannyiunk közérzetére. Mégis, ki gondolta volna, hogy Sütő András március 17-én reggel írt köszöntőlevele, amely felolvasásra került a megnyitón, talán az utolsó írás volt, amelyet a Herder-díjas író még két szeme birtokában alkotott? Mindannyiszor beleborzongok, ahányszor visszapergetem magamban a kongresszus másnapja, március 19-e eseményeit, az RMDSZ-székház padlására szorulva eltöltött végtelen órák félelmeit és szorongásait …” dr. Ábrám Zoltán (Krónika) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r A multikulturalizmus és az asszimiláció bukása Az ismert filozófus szerint a multikulturalizmus politikája hozzájárul a bevándorlók elszigetelődéséhez. Csakhogy a kulturális asszimiláció is hasonló eredményhez vezet. A bevándorlók integrációjához az államnak ki kellene vonulnia az identitáspolitikából. „ A kulturális kategóriák intézményesülése az identitások rögzüléséhez vezet . Amikor a kormány etnikai szervezetekhez csatornáz át pénzügyi forrásokat és politikai hatalmat, hivatalos elismerésben részesít egyes identitásokat, míg másoktól megtagadja ezt az elismerést” – olvassuk Kenan Malik filozófus tanulmánynak is beillő esszéjét a Foreign Affairsben. Mint arról a Metazin korábban beszámolt, Malik a hagyományos szociális érzékenység helyett identitáspolitikát folytató baloldalt vádolta az iszlám bevándorlók radikalizálódásáért. Legújabb cikkében is hasonló gondolatmenetet követ. „A intézményes multikulturális politika valójában nem képviseli a sokszínűséget” – véli Malik. A multikulturális politika a kultúrákat gyakran zárt egységként kezeli. A különböző kultúrák sokszínűségének intézményesítése rögzíti az adott etnikai, vallási és kulturális közösség határait, így a „monokultúrák pluralizmusa” a gyakorlatban az egyéni sokszínűséget korlátozza. Malik szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a multikulturalitás nagyrészt maga hozza létre az intézményesített csoportidentitásokat. „A sokszínűség intézményesítése etnikai és kulturális csoportokba sorolja az egyéneket, például a muszlim közösség részeként ismeri el őket. Vagyis az intézményesülés maga hozza létre azokat a csoportokat, amelyek érdekeit elő kívánja mozdítani.” Gyakran anélkül, hogy a bevándorlók kérték volna. „Az európai politika elterjedt mítosza szerint a kormányok az elismerésre vágyó kisebbségek igényeire reagálva hoztak létre multikulturális intézményeket. A kulturális asszimiláció kérdései azonban elsősorban a politikai elitet foglalkoztatták, a bevándorlókat egészen a közelmúltig viszont nem” – írja Malik (Metazin)
