Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 6. 20 képviselői mondták el a véleményüket nemzeti ünnepükről. Pontosabban annak kapcsán alakult ki vita, hogy miért nem üli meg a két nép egymás ünnepét, miért nem képesek elfogadni a magyarok december elsejét, a románok pedig március 15-öt. Nem tudni, mennyire sikerült közelíteni az álláspontokat a hagyományteremtőnek szánt, egymás jobb megismerését szolgáló rendezvényen, az viszont biztos, hogy az effajta „kibeszélés” enyhítheti az etnikai nézeteltéréseket. Különösen most, az erdélyi jelképháború idején …” Rostás Szabolcs (Krónika) Hülyének néznek „Tényleg hülyének néznek, egyre inkább annak. Kijev is, Moszkva is, Washington is. Kit érdekelne, játszhatnák saját propagandajátékukat kedvükre, ha szép lassan már nem a mi bőrünkre (is) menne a játék. Merthogy már egyértelműen arra megy. Az emberben bennakad a szusz, amikor látja, hogy Washingtonban és a NATO vezérkarban komolyan latolgatják a fegyverszállítás lehetőségét az ukrán hadseregnek. Porosenko ukrán elnök tegnap megismételte kérését a NATO felé, mert ugyan ő békét akar, de a békét is meg kell védeni az agresszor Oroszországgal és a terroristákkal szemben. Tény, hogy a béke törékeny dolog, védelmezni kell. Létrejöttéhez azonban inkább segítene némi kompromisszumkészség, tárgyalási hajlandóság, az immár csak és következetesen terroristáknak nevezett fegyveres lázadók kéréseinek legalább a meghallgatása, mint a hiper-szuper csodafegyverek, lopakodók, rakétavetők, légvédelmi rendszerek, vagy más csodái a nemzetközi hadiiparnak. Ezek is jók valamire – a csillagászati jövedelmen túlmenően is –, jelen esetben elsősorban egy regionális fegyveres konfliktus veszélyével a frászt hozza Európa lakosságára, s ezáltal megdobja a hadiipari keresletet. A Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov, aki közismerten nem volt (és alapvetően most sem) Putyin híve, nem rajong az ő demokrácia-értelmezéséért, de ebben az ukrán-orosz konfliktusként emlegetett amerikai-orosz konfliktusban az ő pártjára állt. Nemrég úgy fogalmazott „A hidegháború már nyíltan folyik. Nem jelenthetem ki teljes bizonyossággal, hogy a hidegháborúból nem lesz valóságos háború. Félek, hogy az amerikaiak ezt is megkockáztatják" …” Gál Mária (Maszol.ro) Az illiberális demokráciáról és egyebekről… „Angela Merkel magyarországi látogatása alapvető kérdéseket vetett fel. Az egyik legfontosabb a német kancellár illiberális demokráciára vonatkozó megjegyzése volt, melyet Orbán Viktor a tőle megszokott magabiztossággal söpört szőnyeg alá. Pedig a német kancellár világosan fogalmazott. A jobboldali demokrácia három alapvonását emelte ki: a liberalizmust, a keresztény-szocializmust és a konzervativizmust. Szerinte ez a három ideológiai áramlat az, mely az európai demokratikus jobboldal ideológiai tájékozódását meghatározza. Hozzátette, hogy a liberális tájékozódás a demokrácia alapelveiből szükségszerűen következik. A liberalizmus, ahogy azt megnevezése is félreérthetetlenül jelzi, mindenféle demokrácia egyik alapelve. A demokrácia – természetéből következően – a szabadságért van. Angela Merkel állítása koherens érvekkel aligha kérdőjelezhető meg …” Bíró Béla (Szabadság) Halálos csend „Az egyre kilátástalanabb ukrajnai helyzet újabb próbatétel elé állította a magyar politikai elitet: választania kell a nyugati országokkal szemben vállalt kötelezettségei, gazdasági érdekei és a határon kívül rekedt magyarok között …” Molnár Iván (Új Szó) Merkel után, Putyin előtt „Miközben Merkel látogatása Budapesten hozott izgalmas fordulatokat, amelyekre nem számítottunk, egy dolog biztosan az elvárásaink szerint alakult: a politikai elemzők teljesen más üzeneteket láttak meg ugyanazokban a nyilatkozatokban …” Feledy Botond (Új Szó)
