Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 6. 21 H H i i s s t t ó ó r r i i a a Csángók – Magyar aranykor Moldvában A csángók életéről beszámoló írások régebben és ma is inkább a szegénységről, kiszolgáltatottságról, kirekesztettségről szólnak – nem alaptalanul. De nem volt mindig így: a moldvai magyarok a 14–16. században befolyásosak voltak a vajda udvarában, és viszonylagos jómódban éltek. Erről keveset hallunk – itt az ideje pótolni! Arról többféle – bár nem egyformán alátámasztható – nézet létezik, hogy mikor kerültek a csángók ősei Moldvába, erről volt már szó korábban. A leginkább alátámasztható nézetet szerint, akár éltek magyarok a mongol fennhatóság előtt a Kárpátoktól keletre, akár nem, a csángók elődei nemigen lehettek köztük, nagyobb tömegben semmiképp sem élték volna túl a nomád inváziót. A 14. századi érkezés mellett többféle tudományág tanúskodik, és megjelennek a moldvai magyarok életéről szóló írott források is (Nyest.hu) 1902: "A magyarokat vissza kell kergetni Ázsiába" Lecsukták a "tót" képviselőt, mert magyarok ellen izgatott, Jedlicska Rudolf pedig néhány fillér miatt elbukta a főnyereményt - a XX. század elején történt. A századelő Magyarországán a nemzetiségi kérdés igencsak kiélezett volt, mind a kisebbségek, mind a magyarság érzékenyen reagált még a legkisebb sértésekre is. Valasek János, "a verbói kerületben megválasztott tót nemzetiségű képviselő" izgatás miatt állt bíróság elé 1902 decemberében - derül ki a korabeli sajtóhíreket feldolgozó Huszadikszázad.huról … (Hír24) C C i i k k k k e e k k Most-Híd: Törvénytelen és az önkényuralom korszakára emlékeztet az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tévő belügyi rendelet Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2015. február 5., csütörtök (MTI) - Abszurdnak, törvénytelennek és az önkényuralmi rendszerre emlékeztetőnek tartja a szlovák belügyminisztérium az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tevő, februártól alkalmazni kezdett rendeletét a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. A párt vezető politikusai ezzel kapcsolatos álláspontjukat a pozsonyi törvényhozásban megtartott sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön. A szlovák belügyminisztérium hétfőn kezdte meg annak a decemberben bejelentett miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján "államérdekből" az érintettek egy része, miután kérvényezte, visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát. A kérvényeket a szaktárca bírálja el, az egyik megítélési szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e "bejegyzett" lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette. "Az, hogy egy miniszter jóakaratán múlik, hogy valakinek visszaadja -e az állampolgárságát vagy nem, az nem egy demokratikus jogállamra jellemző, hanem csak a totalitárius rendszerekre" - mondta a szlovák belügy rendeletéről Gál Gábor a Most-Híd parlamenti képviselője. Lucia Zitnanská a Most-Híd alelnöke, jogi szakértője a miniszteri rendeletről úgy vélekedett: az túllépi a törvény adta lehetőségeit mivel ellentétes az állampolgársági törvény más rendelkezéseivel és így megpróbálja felülírni azt a jogszabályt, amely jogi szempontból felette áll, ez pedig jogbizonytalanságot idéz elő. Zitnanská kifejtette: a jogbizonytalanság kétszeres, részint mivel az állampolgárságot visszaigénylők nem tudhatják, hogy visszakapják-e állampolgárságukat, másrészt pedig azért, mert ha kérvényük pozitív elbírálásban részesül is, akkor is fennáll az a helyzet, hogy jogállapotuk egy saját jogi kereteit túllépő rendelet alapján jött létre.