Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis

2015-02-28

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. FEBRUÁR

28. 15 uniós polgári kezdeményezéseket benyújtók és az EP, valamint az Európai Bizottság képviselői a február 26-án tartott nyilvános meghallgatáson, amelynek a Petíciós Bizottság részéről Csáky

Pál, az MKP EP-képviselője volt a társszervezője (Hírek.sk) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 

 Sallerok és kokik  „2010 óta a magyar külpolitika elveszítette a képességét, hogy megértse

a világban zajló folyamatokat, és azokra adekvát válaszokat adjon. Kizárólagos feladatává a

kormányzó elit belpolitikai érdekeinek kritikátlan és feltétel nélküli kiszolgálása vált.

Szakpolitikai értelemben alig értékelhető, kizárólag belpolitika összefüggéseiben értelmezhető: a belpolitika részévé vált, annak nemzetközi kiterjesztéseként működik. Magyarország mára

már nem részese a nemzetközi problémák megoldásának, hanem saját maga vált problémává. A

2010-ben kétharmados többséggel hatalomra került kormány még értékalapú, erős és

kiszámítható külpolitikát hirdetett. Kedvező fogadtatásban részesült ez egy olyan Európában,

amelynek égető szüksége volt a dönteni képes, a válságban is a modernizálás lehetőségét látó

országokra. A lendület azonban hamar elfogyott. A kettős állampolgárság előzetes egyeztetés

nélküli bevezetése, a határon túli magyar pártok szelektív kezelése, a visegrádi együttműködés

átalakítására tett kísérletek a régióban okoztak értetlenséget. A szuverenitás túlhajszolt hirdetése, az alaptörvény módosításai kapcsán kirobbant vita, a sajtószabadság korlátozása, az

unortodox gazdaságpolitika pedig európai szinten hozott létre érdekütközéseket. A kormány – hogy saját belpolitikai mozgásterét növelje – fokozatosan egy „önálló, független, nemzeti”,

valójában azonban kormánypárti érdekekre alapozott külpolitikát vezetett be. A

„fülkeforradalmat” átalakította függetlenségi harccá. Békemenetekkel hirdettette a magyar

érdek elsődlegességét és kizárólagosságát. Szóhasználata konfrontatív és durva lett.

Nyelvezetébe és eszköztárába beszivárogtak, majd ott állandósultak az európai alapértékeket

megkérdőjelező, a „nyugat hanyatlásáról” és a „keleti szélről” szóló nyilatkozatok.

Állásfoglalásait eltérő módon értelmezte a külföld és hazai választói előtt. Létrejött a

„pávatánc” mint külpolitikai hungarikum. A kormány minden eszközt bevetett, hogy bizonyítsa:

a „nemzeti együttműködés rendszere” elődeinél nagyobb nemzetközi mozgástérrel rendelkezik.

A valóság azonban mást mutatott …”





A külpolitikai szakértők Andrássy-köre

3 (Nsz) 

 Az irányváltás esélyei  „Mostanában néhány elemző úgy látja, mégiscsak változóban van a

magyar külpolitika; különféle jelekből arra következtetnek, hogy a miniszterelnök végre belátta,

mennyire elszigetelődött a nemzetközi térben, elsősorban az atlanti államok viszonylatában.

Nyugat-Európa után – mint a legutóbbi lengyelországi kudarc mutatja -, már regionális

kapcsolataink is mélypontra jutottak, tehát igazán itt az ideje a korrekciónak. És egyes

vélemények szerint az Egyesült Államok mintha hajlandó is volna „leszállni” a rezsimről, hiszen a korrupciós vádak elhaltak, és a korábbi bíráló hangokat a csendesebb várakozás

váltotta fel. Ha tehát Orbán Viktor hajlandó végre elítélni az ukrajnai orosz katonai agressziót,

vagyis beáll az atlanti sorba, akkor talán nem firtatnák tovább belpolitikai tévelygéseit. Mindez

azonban csupán találgatás; egyelőre semmi sem vall arra, hogy a kormányfő elszánta magát az

egyértelmű irányváltásra. Noha varsói fogadtatása kétségkívül megrázó élmény lehetett, és

logikus volna, hogyha eleddig nem is fogta fel, milyen kilátástalan helyzetbe hozta magát

különutas retorikájával, legalább ezután jobb belátásra tér. Némely szakértők például azt 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 az Andrássy-kör tagjai többek között Aczél Endre, Banai Károly, Fazekas Gyula, Gilyán György, Hajdu András, Kiss Tibor, Kovács

Krisztián, Kovács László, Lengyel László, Nagy Erzsébet, Óvári László, Rosta György, Székely Árpád, Tóth Tamás, Valki László, Varga Imre