Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 5. 8 egyértelműen kimutatja, hogy az igazi zuhanórepülés az Orbán-rezsim alatt következett be. Sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy a remélt „felzárkózás” helyett Magyarország még a térség többi országához képest is lecsúszik, a többi egykori szocialista ország pedig csak a dél-európai félperifériához „zárkózik fel” …” Hegyi Gyula (Le Monde Diplomatique) Hideg fejjel Orbán ellen „A jó hír, hogy a rendszer puhulni fog, a rossz hír, hogy tárgyalni kell majd velük, amikor a puhák előlépnek” – mondja Haraszti Miklós. Szerinte az a legfontosabb, hogy a civilek megszervezzék magukat, mert ők képviselik a jövőt „…Orbán agresszív rendszere a személyiségéből is következik. A NER csupán „one-man show”, mégpedig mind a sikerét, mind a fenntarthatatlanságát tekintve. Fontos különbség a totalitárius rendszerekhez képest, hogy az illiberális demokráciákat választásra alapozzák. Egyszeri nagy népszerűséggel fényes győzelmet aratnak, utána pedig a garanciákat félrerúgva úgy alakítják át a rendszer összes elemét, hogy a választásokon mindig elsők maradhassanak. De Orbán kénytelen a hatalmát csupán folytonos harci mozgósításra, a jogállam eltérítésére és az általa létrehozott új tulajdonososztályra alapozni, ezek pedig morális kockázatot rejtő, gyorsan fáradó építőelemek. Nincsenek tartós javak a birtokában, osztogatható olajkincs, kontinensnyi terület, óceánpart, atomfegyverzet, de még fontos hadiösvény sem vezet át hazánkon, mint némely hasonló rendszerű közép-ázsiai kisállamon …” (Nsz) Tüntetők „Amilyen váratlan, olyan egyszerű volt az indulás: jöttek néhányan, akik dühösen azt mondták, nem kell netadó, és tízezren skandálták utánuk ezt. A folytatás is érthető: ezek az emberek szervezővé váltak, s pontosan érzékelve, hogy nem elsősorban csak netezőket, hanem a demokratikus, szabad, korrupciótól, mutyitól, pofátlan hatalomtól mentes országra vágyókat sikerült megszólítaniuk, egy tarka, kusza, mégis egységes, erős, hétről hétre összeálló demonstráló közösséget kovácsoltak. A tömeg azóta is ott az utcán, a Kossuth téren, a József nádor téren, az Operánál, de a hangulat nem a régi. (Régi? Három hónapja sincs még a netadó elleni tüntetésnek.) Mennek még az emberek, ha hívja őket a... ki is? Az, aki szerint az elmúlt 25 évet kukákba kell dobni? Vagy aznap épp az, aki úgy tartja, csak részben kudarc az elmúlt negyed évszázad? Ki ma a hívó? Aki szerint nem civil, akit párt támogat? Vagy az, aki szerint a párttámogatás önmagában senkit nem foszt meg a civilségtől? És akkor, ha már lassan minden fonalat elvesztettünk, tovább csavarnak a történeten: az egyik főszereplő bedobja a törülközőt, a másik épp teríti a lapjait, s bejelenti, megteszi az első lépést a politika felé. Hogy mindez mit jelent? Politológus legyen a talpán, aki ebben a forgatagban akár csak egy kicsit is érzi a jövőt …” (Nsz) Új év, régi Únió „Párizs címerének felirata (Fluctuat nec mergitur - azaz hánykolódik, de el nem süllyed) az Európai Unió jelmondata is lehetne. Minden évben újabb válságok jönnek, mindig feltűnnek új, keményen unióellenes sztárpolitikusok, mindig akad, aki megkérdőjelezi az euró jövőjét. Aztán a megoldhatatlannak látszó problémák valahogy mégiscsak megoldódnak hosszú tárgyalások, kompromisszumok árán. E kompromisszumok nem mindig felelnek meg a „nagykönyvben” leírt közösségi joganyag szellemének. Akinek van zsarolási potenciálja, az kiharcolhat magának „derogációnak” nevezett engedményt, kibúvót, és a pénzügyek terén is lehetett harciaskodni, vagy egyszerűen kisírni egy kedvezőbb pozíciót. De az ilyen engedmények sohasem lépnek át egy láthatatlan, de nagyon is létező határt. Nem lehetnek aránytalanul igazságtalanok egy másik tagállam számára, és nem veszélyeztethetik az egész közösség fennmaradását …” Hegyi Gyula (Nszv)