Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis

2015-01-09

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. JANUÁR

9. 17 magyar lakosságú Avasújvároshoz tartozott, ahol jobban hallgattak a szülő kérésére, s jobban

figyeltek a törvényre, amely szerint a gyermek családi nevét az apja okmánya szerint kell beírni.

Ceauşescu magyargyűlölő nemzeti szocializmusában eszembe nem jutott, hogy lett volna mód a

kiigazításra, már azért sem, mert csak a hivatalos okmányban volt ch-val írva, magam

következetesen k-val írtam. A lehetőségre Bura László tanár úr, az ismert szatmári közíró és

polihisztor hívta fel a figyelmemet. Hoztak egy törvénycikket, hogy a korábban magyarul irt

román neveket külön kérésre kijavíthassák …” 



Sike Lajos (Maszol.ro) H

H

i

i

s

s

t

t

ó

ó

r

r

i

i

a

a 

 Ki a felelős az első világháborúért?  A történelmi démonaikkal küzdő egykori vesztesek keresztje 100 évvel a háború kitörése után is a

felelősségről vitatkozni, ám tény, hogy a témában

ma már árnyaltabb, a német bűnösség mantrázását

jócskán meghaladó, sok meglepetéssel kecsegtető történészi munkák olvashatók – mondják a lapunk

által megkérdezett kutatók. Mi volt az első világháborút kísérő legdurvább fajelmélet? Ki írta – álnéven – az ismert uszító rigmusokat? Hogyan

változtatta meg az európai lelket a világégés? Itt a

Válasz.hu nagy I. világháborús összeállítása  „…A világháborúk korát megelőzően az államok

vezetői elfogadták a háborút, mint a konfliktusrendezés, mi több, a társadalmi haladás egyik

lehetséges eszközét. (Többek között ezért is politika- és mentalitástörténeti választópont a XX.

század.) Persze ez nem jelent társadalmi elfogadottságot; ha megnézzük a korabeli lapokat,

látjuk, hogy tele vannak háborúellenes szövegekkel. A végső döntésnél azonban valamennyi

kormány és koronás fő szükségesnek tartotta a háborút, ehhez pedig értelmiségi támogatást is kapott. Tanulságos történet Alfred Kerr zsidó családból származó német színikritikusé: az

életében csak kultúrpápának (Kulturpapst) nevezett, később a náci rendszer által üldözött

szerző Gottlieb álnéven háborús rigmusokat faragott 1914-ben. Az ő szellemi terméke a „Jeder

Schuß ein Russ” („Egy lövés egy orosz”) kezdetű vers, de állítólag a Serbien muss sterbien!

(Szerbiának pusztulnia kell!), sokszor plakátra írt jelmondatot is ő használta először. Az

„elvetemült oroszokkal” szemben szükségesnek tartotta a harcokat Thomas Mann is. Sigmund Freud – Manfried Rauchensteiner történész szerint – azt mondta a szerbeknek küldött

hadüzenetkor, hogy „30 év óta először érzem magam osztráknak”. Az első nagyobb veszteségekig és élelmiszerhiányig az átlagpolgár is lelkesedett a háborúért …”





Borbás

Barna (Heti Válasz) C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  A magyar kultúra napja - Odaítélték a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjait Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2015. január 8., csütörtök (MTI) - Odaítélték a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ)

által alapított életmű- és pályadíjakat, amelyeket a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén adnak

át.