Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. december - Civitas Europica Centralis
2014-12-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. DECEMBER 7. 20 Mert a Mikó-ügyben hozott ítélet, amely elorozza a kollégiumot jogos tulajdonosától, a jog szerint eljáró bizottság tagjait pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli, nemfelel meg sem a törvény betűjének–akit az ügy jogi részletei érdekelnek, alaposan felkészülhet a témából a www.13020.ro honlap monografikus, alapos tájékoztatásának köszönhetően –, sem az igazságosság szellemének. Azt üzeni, amit az említett honlap fejléce is rögzít: „bármit elvehetnek, bárkit bezárhatnak”. Kelemen Hunor megfogalmazásában: veszélybe került mindaz, amit az RMDSZ húsz év alatt elért …” Borbely Zsolt Attila (Erdélyi Napló) Gondolatok Esterházy Jánosról „A somorjai társadalmi szervezetek képviselői, valamint a magyarországi vendégek a római katolikus templomban, szentmise keretében megkoszorúzták Esterházy János emléktábláját december 3-án. Én eddig a legteljesebb képet Esterházy János életéről és pályájáról egy könyvből kaptam. Most azokat a gondolatokat osztom meg olvasóinkkal, amelyek a könyv (Molnár Imre: Esterházy János élete és mártíromsága, Méry Ratio) olvasása közben merültek fel bennem. Esterházy János azon kevés politikusok egyike volt, akik nemcsak díszként használták a „keresztény" jelző t, hanem egész életével igyekezett az életszentséget megvalósítani. Sőt, néha talán még úgy is tűnhet az olvasónak, hogy tudatosan készült a mártíromságra, mert amikor konfliktusba került benne a politikusi magatartás és a keresztényi erkölcs, akkor habozás nélkül mindig az erkölcsöt választotta – és ez azért nem egy politikusra jellemző magatartás …” Sztakó Zsolt (Felvidék.ma) Doneckiek „Nem hivatalos adatok szerint az ország keleti régióiból már több mint kétezer menekült telepedett le Kárpátalján. Többségük Ungvárt, Beregszászt és Munkácsot választotta új otthonául. Az ide települő kontingenssel azonban nincs minden rendben. Rengeteg panaszt hallani viselkedésükkel kapcsolatban …” Balogh Csaba (KISZO) Tíz év múlva „Ma tíz éve, az urnazárást követően valószínűleg válogatottan durva jelzőkkel illettem volna azt, aki azzal áll elő, hogy napra pontosan tíz év múlva a csúfosan végződött állampolgársági népszavazás már csak egy rossz emlék lesz, a „nem” mellett kampányoló politikusokkal együtt. És azt sem gondoltam volna, hogy anélkül lapul majd a lehető legtermészetesebb módon a zsebemben a magyar útlevél, hogy ezért Magyarországra kellett volna költöznöm Nagyváradról …” Balogh Levente (Főtér.ro) Egy szemtanú kései vallomása „Tíz évvel ezelőtt december 5-én a Mikulás nem hozott magyar állampolgárságot a külhoniaknak. De hozott aztán 2010-ben. Igaz, nem a Mikulás, hanem a kétharmados többséggel megválasztott Fidesz. Azóta is sokszor felmerül a kérdés – a rossz emlékű magyarországi népszavazás évfordulóján meg pláne –, hogy könnyített-e a külhoniak életén a könnyített honosítási eljárás. Vannak, akik elvitatják a jogokat, és olyanok is, akik „Trianon gyógyításaként” értelmezik a jelképes, de konkrét előnyökkel is járó magyar állampolgárságot. Nem kell jövendőmondónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: soha nem lesz konszenzus ebben a kérdésben. Mert lehet nemzetegyesítésről beszélni, de ha egyszer a nemzet tagjai még azt sem értik meg, hogy egy nemzet tagjai, akkor az összenövés közös akarat híján egyszerűen elmarad, mint ahogy a konszenzus is. Annyi a különbség, hogy immár nem csak román, hanem magyar állampolgárként is elhagyhatom a hazámat, ha éppen olyan kedvem támad. A többi manipuláció, jobb- vagy baloldali rizsa. Ettől függetlenül nem csípem, ha megkérdőjelezik azt, hogy jogom van-e a magyar állampolgársághoz, és azt sem, ha bárki is azt hiszi, hogy a honosítás által könnyebbé vált „bozgornak” lenni idehaza, vagy erdélyi magyarnak lenni a távoli Angliában …” Mészáros Tímea (Főtér.ro) Mindig, mindenhol, mindenkivel „Kisebb megszakításokkal tizennyolc éve van kormányon az RMDSZ. Hol protokollummal, hol íratlan ígéretek fejében tolta előre a román hatalom szekerét anélkül, hogy a kilencvenes évek elején megfogalmazott fontosabb közösségi