Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. december - Civitas Europica Centralis
2014-12-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. DECEMBER 7. 19 demonstrációk nem vezetnek el az idő előtti választásokhoz vagy a kormányváltáshoz, de mutatják, hogy a politikai paletta minden oldalán feszültség halmozódott fel. Márpedig ez a frusztráció lökést ad a civil társadalomnak, és azt eredményezheti, hogy reflektorfénybe lép egy csoport aktivista (168óra) Magyar állampolgárság: részvétem „Magyarország nem nyert, Erdély viszont vesztett a kettős állampolgárság bevezetésével”, állítja Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró “Decemberöt” elkopott, nehezen rekonstruálhatóvá vált, jelentőségét és jelentését vesztette. Ma már, különösen azoknak, akik az elmúlt tíz évben nőttek fel, bele a közéletbe, magyarázni kell, mi is történt akkor, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Pedig akkor sokan úgy értelmezték, hogy az elutasító döntés “nemzeti traumává” válik, mély szembenállásokat szül, és nem lehet majd túllépni rajta. Szerintem nem vált azzá, és nem azért, mert – korrigálva az elutasítást – a kettős állampolgárság kiterjesztéséről, hivatalba lépése után azonnal döntött a Fidesz-kormány. Az elmúlt években a kettő s állampolgársági kérdés vált érdektelenné: elutasítása és igenlése-kiterjesztése egyaránt kudarchoz vezetett. Az elutasítás mellett szóló érveket (például az, hogy olyanok döntenek a magyar parlament-kormány összetételéről, akik ennek a döntésnek a következményeit nem viselik, vagy részben viselik, mert nem élnek Magyarország területén, vagy az, hogy a kettős állampolgárság intézményét kiváltja az európai uniós tagság) nem sikerült kellő meggyőző erő vel képviselni. Továbbá: az elutasítás melletti érveket maguk a korabeli ellenzők hiteltelenítették, például Mesterházy Attila, aki tavaly Kolozsváron bocsánatot kért a tíz évvel ezelőtti döntés miatt. A kettős állampolgárság mellett szóló érveket a parlamenti döntés utáni történések tették jelentéktelenné. Ezt a jogi státuszt ugyanis sokkal kevesebben igényelték, mint ahány kérelmezőre a magyarországi támogatók számítottak. 2006-ban Mikola István még arról beszélt, ötmillióan kaphatnak szavazati jogot a magyar állampolgárság felvételével. Ennek a remélt tömegnek a töredéke sem kérelmezte az állampolgárságot. A Fidesz-kormány sokáig megpróbálta titkolni, hogy hányan élnek a lehetőséggel, a hvg.hu bírósági úton érte el a titkosítás feloldását, így lehetnek becsléseink arról, hogy milyen mértékű az érdeklődés. Annyi tudható egészen biztosan, hogy a kettős állampolgárok száma meghaladja a félmilliót, az erdélyi magyar közösségnek körülbelül egynegyede tartott igényt erre a státuszra. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatást végzett az erdélyi migrációs tendenciákról: a 2012 és 2014 közötti időszakra kiterjedő felmérés szerint az erdélyi magyarok zöme azért kéri a magyar állampolgárságot, hogy kivándoroljon. Nem történik meg tehát a “trianoni határok” visszavétele, nem Erdély “magyarosodik vissza”, még csak nem is “csonka Magyarország” nyer így. A magyar állampolgárságot igénylők ugyanis Nyugat Európába, vagy Amerikába igyekeznek …” (HVG) Az örmények Eurázsiában „Csütörtöki hír, hogy Örményország parlamentje elfogadta az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EÁU) való csatlakozásáról szóló szerződést …” Ravasz Ábel (Új Szó) McCain és a magyarok „Orbán Viktor egy neofasiszta diktátor – jelentette ki a héten az egyik legbefolyásosabb amerikai szenátor, azóta a magyar baloldal önfeledten csámcsog, az átellenben ülő tábor meg arról győzködi a közvéleményt, hogy a republikánus (jaja, ezt nem mondtuk: ráadásul republikánus!!!) politikus idióta. De senkinek nincs igaza …” Nagy Iván Zsolt (Új Szó) Az egység újabb ideje „Véget ért a Mikó-ügy, legalábbis annak romániai szakasza. Bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk: a román igazságszolgáltatás alkalmatlan rá, hogy ellássa a bírói hatalmi ágnak egy demokratikus államban betöltött szerepét. Hogy a jog betűjének jegyében és az igazságosság szellemében kimondja a végső szót vitás kérdésekben.
