Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. október - Civitas Europica Centralis
2014-10-31
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. OKTÓBER 31. 16 Handlédiplomácia „Szijjártó Péter peches. Alighogy végez a házvásárlással, s belefogna külgazdaságunk felvirágoztatásába, klasszikus külpolitikai tennivalói adódnak, amelyek pedig elvben éppen a kinevezésével váltak volna másodlagossá. Kármentéssel kezdődhetne ugyanis miniszteri pályafutása, amelyhez szóvivőként szerzett rutint a belpolitikában, de az ott használt patronok nem sokat érnek nemzetközi szinten …” Tamás Ervin (Nsz) Erdélyi dilemmák Nincsenek könny ű helyzetben az erdélyi magyarok „Vasárnap ismét választani hívják/küldik/ráncigálják vagy lökdösik őket – pártok, papok, aktivisták, lelkészek, némelyiküket (egyre ritkábban) a lelkiismeretük. A szavazás tétje: ki lesz Románia elnöke az elkövetkező öt esztendőben. A magyar jelöltek okozta bőségzavar mellett létezik azonban számos, a szavazástól visszatartó tényező is. Az erdélyi magyarok – és nem csak ők – csalódottak, de ők például az autonómiáért harcolókban is. Az elmúlt huszonöt esztendőben ígértek nekik fűt meg fát, meleget, önrendelkezést, toronyórát lánccal. Tette ezt rendre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, majd annak civilszervezetekbe és új pártokba tömörült belső ellenzéke. Elmozdulás azonban nem igazán történt. Ahogyan nem mozog a nyugdíjak összege sem felfelé – inkább azok vásárlóértéke, de az már lefelé. Nincs magyar egyetem, csak budapesti támogatású magánintézmény, nincs anyanyelvű orvosoktatás, van ellenben elvándorlás, munkanélküliség s akkora mértékű korrupció, hogy globális szinten elosztva is megrengetne több államot egyszerre. Ilyen körülmények között indulhat el nem túl nagy jókedvvel az erdélyi magyar felkeresni a szavazókört, ahol állhat majd tanácstalanul, hogy arról döntsön, melyik be nem jutó magyarra üti a pecsétjét (Romániában pecséttel történik a szavazás): Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre vagy Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére. Már ha nem akar a többi, pontosan tucatnyi román jelölt közül választani, akik közül egyik a tíz év után leköszönő Traian Basescu állítólagos és titkos üdvöskéje, de van köztük (állítólag) több hírszerző, demagóg és populista, magát igazi szocialistának valló uzsorás vagy kicsinyes környezetvédő, de a magyarokat legszívesebben egy kanál vízben megfojtó Vadim Tudor, esetleg Gheorghe Funar is egy opció …” Kristály Lehel (MH) Parlamenti választás 2014: csak a magyarok öröme lehet felh ő tlen „Lezajlott az előrehozott parlamenti választás. A nem hivatalos eredményeket szemlélve megállapítható, hogy számos párt, politikai érdekcsoport — még azok is, melyek biztosan részesei lesznek az új(?) hatalomnak — élheti meg csalódásként a történteket. A jelenlegi ukrán politikai elit — ideológiai és pártelkötelezettségtől függetlenül — komoly, egyértelmű intést kapott azzal, hogy a választók majd fele távolmaradt az urnáktól. Ezzel vagy azt jelezték, hogy kiábrándultak, nem hisznek a hatalomért magukat és egymást törőknek, vagy egyszerűen elegük van a tehetetlen, legfeljebb saját érdekeik érvényesítésében ügyes vezetőkből. Aligha lehet elégedett az államfő köré rittyentett, monolitnak korántsem nevezhető tömörülés. Igaz ugyan, hogy övék lesz a legnépesebb frakció, ám a keresztelőn átesett Jacenyuk-párt a listás szavazásban mégiscsak legyőzte őket, így aztán a koalíciós kényszer okán létrejövő frigy bizonyosan hordozza majd az érdekházasság minden jegyét …” Csabay Attila (TiszaNews) A jó választás szabadsága „A hétvégén több kérdés is eldől a romániai államfőválasztáson. Az ország politika iránt érdeklődő lakossága vélhetően elsősorban arra kíváncsi, hogy a bő tucatnyi jelölt közül melyik kettő kerül be a második fordulóba. A közvéleménykutatásokat nézve jó esély mutatkozik rá, hogy e két jelölt Victor Ponta és Klaus Johannis legyen. Ebben az esetben a következő kérdés az, hogy beleszalad-e az RMDSZ az újabb pofonba e témakörben. A Traian Băsescu leköszönő államfő ellen irányuló, posztkommunista erőket támogató kampányolás már két ízben csődöt mondott, s most is vélelmezhető, hogy az erdélyi magyarok nagy része több okból is inkább rokonszenvezik Klaus
