Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-04
leányvállalata, mivel az Európai Unió által az ukrán válsággal kapcsolatban hozott szankciók miatt nem tudja tovább üzemeltetni eddig használt gépeit (KárpátInfo) Vallási esélyegyenlőség: leminősítették Luxemburgot Bár Luxemburgban rendkívül büszkék arra, hogy vallási alapú megkülönböztetésnek nyoma sincs az országban, a legújabb amerikai kutatások épp ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak (Kitekintő) Összefoglaló Összefoglaló Politikai bátorság kéne Belgiumban vagy Franciaországban „vándorló emberek”, KeletKözép-Európában általában letelepedett életmódot folytatnak. Mégis, az Atlanti-óceán partjaitól Románia távoli szegletéig jellemzően kirekesztettségben él az Európai Unión belül a többmilliós roma közösség. A 28 tagállamból a legtöbbnek nem fontos belső ügye ez; háttérként a nyugati híradásokban néha hozzábiggyesztik, „a romák egyes becslések szerint mintegy 1400 évvel ezelőtt hagyták el Indiát”, hogy az olvasó jobban értse, kikről is van szó. A 2004-es, majd a 2007-es uniós bővítési kör azonban változást hozott: a visegrádi országok, majd Románia és Bulgária területileg is egybefüggő tömbje az EU adatai szerint mintegy 6,2 millió roma uniós polgárt számlál. 2004-ben nagy nyilvánosságot kapott, hogy Járóka Lívia (Fidesz) személyében bejutott az uniós parlamentbe az első roma képviselőnő. Hozzá később Mohácsi Viktória (SZDSZ) csatlakozott, de ma már egyikük sem tagja az EP-nek. Orbán Viktor múlt hétvégi, tusnádfürdői beszédében úgy fogalmazott: „Tízmillió cigány van munka nélkül szerte Európában. Ha van pénzünk arra, hogy befogadjunk másokat, akkor miért nem fordítjuk arra ezeket a forrásokat, hogy az Európában élő közösségeket oktassuk, neveljük, és bevezessük őket a munkaerőpiacra?” Az uniós romapolitikáról és a pénzek felhasználásáról a budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Intézet (OSI) Making the Most of EU Funds for Roma (a szervezet által használt fordítással: „EU-s forrásokkal a romák társadalmi integrációjáért”) programjának társigazgatóit kérdeztük. „Nincs kimondottan uniós romastratégia. 2011-ben egy európai keretet hoztak létre nemzeti (tagállami) romastratégiákra; ez fontos különbség. Tartalmilag is, de az EU szempontjából azért, mert így a felelősség az egyes tagállamoknál marad. Az EU sem új intézményeket, sem számszerű célokat, sem új forrásokat nem rendelt a romapolitikához; az uniós felzárkóztatási alapokból egyébként is meglévő pénzeket lehet a romákkal kapcsolatos célokra is felhasználni” – mondja Kullmann Ádám a magyar EU-elnökség idején elfogadott alapelvekről … (Nsz) Vélemény, publicisztika, interjú, blog Vélemény, publicisztika, interjú, blog Orbán coming outja „Hát megtörtént ez is. Eddig csak pávatáncot járt, szisztematikusan építette egyeduralmát, de közben eljátszotta itthon és külföldön a demokratát, aki unortodox megoldásokkal ugyan, de mégiscsak a demokráciát gyakorolja. Most azonban elérkezettnek látta az időt arra, hogy nyíltan vállalja valódi önmagát és tényleges szándékait.Huszonöt év után elérkezett Orbán Viktor coming outja. Illiberális államot akar építeni. De vajon miért? Sokan gondolják azt még ma is, hogy Orbánnak semmi más nem számít, mint a hatalom és a meggazdagodás, elvek és vízió nélküli politikus, akinek csak az a fontos, hogy lehetőleg folyton nyerjen. Nem kicsit, nagyon. Nyilván. Orbánt azonban a közhelyesen korrupt és erőszakos politikustól alapvetően megkülönbözteti az, hogy neki valóban van víziója, és azt akarja megvalósítani. Az orbáni vízió egyes elemei az elmúlt évek során egyre nyilvánvalóbbá váltak. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 4. 9
