Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-04
A Trianonban széttört tükör darabjainak összeragasztásától (már 2002-től) az Európai Unió elleni szabadságharcig. A bankok és a multik gyalázásától, majd megbüntetésétől a magyar vagyon újrafelosztásáig. A magyar sport és mindenekelőtt a foci általa remélt nemzetszervező erejének megteremtési kísérletétől a Horthy-rendszer után megszakadt történelmi folytonosság szimbolikus helyreállításáig …” Bolgár György (Nsz) Ki küldte haza a szovjeteket? „A közszolgálati M1-en hónapok óta műsoron van Szabadság tér ’89 címmel a negyedszázad előtti rendszerváltoztató esztendő feldolgozása. Az egyik legutóbbi adásban – amelynek ismétlését július 25-én láttam – a taglalt hét történéseiről rövid összefoglalót adtak. A néző ebből megtudhatta, hogy Nyers (Rezső, államminiszter) és Grósz (Károly, pártfőtitkár) ’89. július 25-én visszatért Moszkvából – merthogy Gorbacsovhoz voltak rendelve –, ahol is a szovjet csapatkivonásokról is szó esett. Megállapodtak, hogy folytatják a tárgyalást, amely a teljes kivonáshoz is vezethet. Emellett – kevésbé hangsúlyosan – arról is szó esett, hogy már ’89 márciusában Németh Miklós megegyezett Gorbacsovval a csapatkivonásról, amely áprilisban meg is kezdődik. A késő tavaszi és a nyári időpontok között pedig ott van Orbán Viktor híres beszéde a Hősök terén. Akkor most hogyan is vagyunk ezzel a csapatkivonással, a szovjet hadak hazaküldésével? Magyarország jelenlegi miniszterelnökének politikusi legitimációját kétségkívül az 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéde adja. Az elmúlt negyedszázadban ez úgy rögzült a köztudatban, hogy „követelte, vonják ki a hazánkban állomásozó szovjet csapatokat” (nyugdíjas gyermekorvos olvasói levele, Magyar Nemzet, 2014. április 25.), de még egy mai fiatal politikus, Karácsony Gergely is úgy fogalmazott (Népszabadság, 2014. január 20.), hogy „Orbán Viktor politikai pályájának első jelentős lépéseként hazaküldte az oroszokat”. Abban most nem mélyednék el, hogy Orbán Viktor akkori határozott mondata, miszerint olyan kormányra van szükség, amely tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok haladéktalan kivonásáról, azonosnak tekinthető-e azzal a közvélekedéssel, hogy ő és csakis ő volt az egy szem bátor fiatalember, aki hazaküldte egy világhatalom hadseregét. (Arról nem is szólva, hogy nem az egyetlen volt, aki ezt a nyilvánosság előtt kimondta.) Merthogy akkor az itt állomásozó szovjet csapatok már „mozgásban voltak hazafelé” …” Király Zoltán (Nsz) Az evés meg az étvágy „Miért fontos ennyire Ukrajna? – kérdezik sokan. A hazánkkal szomszédos ország sorsa jól mutatja a hidegháború után mozgásba lendült nemzetközi politika változását. Megnyílt a tér, és a szemfüles szereplők élni is kívánnak a lehetőséggel. Tekintsük át, hogy milyen erők munkálkodnak ebben a tusában, és azt is, hogy mi következik mindebből ránk, magyarokra nézve. A helyzet alapjában a száz éve kezdődött I. világháború előtti helyezkedésre hasonlít. Amikor lezárult a világ felosztása, a lemaradt országok a világ újrafelosztására tettek kísérletet. Mivel egy idő után a szabad területek elfogytak, már csak egy másik hatalom rovására tudtak volna újabb országokat elfoglalni. A hatalmak szövetségi rendszerekbe tömörültek, mert egyedül nem tudták riválisaikat ellensúlyozni. A szarajevói merénylet után vette kezdetét ezen lassan kiépült szövetségi rendszerek háborúja. Napjainkban is egy ilyen helyezkedést látunk, a piacok újraosztását. Szerencsénkre most nem szuronyokban és hadihajókban mérik az erőt, hanem vásárlóerőben és innovációs képességben. E téren a Nyugat (még) vezet, ám Kína, India, Brazília és más feltörekvő országok könnyen átvehetik az elsőbbséget. Az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) pont ennek a vezető szerepnek a megőrzését célozza. Ötszázmillió európai és háromszázhúszmillió amerikai már nagyjából „ellensúlyozza” az 1,3 milliárd kínai vásárlóerejét és gazdasági potenciálját …” Kiszelly Zoltán (MH) KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 4. 10
