Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-23
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. augusztus 23. 15 államfőválasztáson. Pontosabban: sokan nem csak aljas húzásnak, hanem stratégiai hibának minősítik, hogy Udrea eléggé megkérdőjelezhető úton-módon vette át a kongresszus által korábban kijelölt Cristian Diaconescu helyét. Az új jelölt porondra lépésének kétségtelenül vannak előnyei, hátrányai, az viszont senki előtt nem kétséges, hogy mozgalmasabb kampány elé nézünk, mint különben …” Székely Kriszta (Szabadság) Mely ápol, s eltakar „Kertész Imre állami kitüntetése akkora port vert fel a magyar médiában, hogy alig-alig kapott teret egy másik kitüntetett, bizonyos Takaró Mihály irodalomtörténész … A szakmabeliek emlékezhetnek rá, hogy Takaró Mihály annak idején véresszájú dolgozatokban gyalázta Kertész Imrét a Nobel-díj kapcsán. Aprólékosan kifejtette, miért gyengék művei, és azt is megindokolta, miért nem tekinthető magyarnak. Spiró Györgyről, a kortárs írók (szerintem) egyik legnagyobbikáról pedig úgy beszélt, hogy „ez az ember, nevezzük őt most embernek”. Azaz néhány zsidó származású írót kitagadott a magyarságból, sőt megkérdőjelezte emberi mivoltukat, míg a magyar antiszemitizmus nagyjait prófétaként tiszteli. Takaró urat sokan egyszerű megélhetési antiszemitának tartják, szerintem azonban valóban így gondolkodik, s a jelenlegi kormány pont emiatt emelte őt ki az irodalomtörténészek seregéből, kvázi díszpintyet csinálva belőle …” Juhász Katalin (Új Szó) Fasizmus 2014 „Az ukrajnai események talán legmeglepőbb és komikus fordulata volt, amikor az orosz propaganda az ukrán, Kijev-barát erőket elkezdte fasisztázni. Tény hogy a szélsőjobb jelen volt a kijevi Majdanon zajló tüntetéseken és az új kormány profitál a szélsőjobbos milíciák önszerveződéséből, összességében azonban úgy az elnökválasztási eredmények, mint az azóta megalakult kormány összetétele azt mutatja, hogy korántsem a szélsőségesek előretöréséről, hanem inkább az oroszbarát oligarchák visszaszorulásáról lehet beszámolni. Mindeközben éppen az orosz kormány az, amely az európai közbeszédben gyakran fasisztázott szélsőjobbos erőkkel játszik össze, Franciaországtól Magyarországig. Egyre inkább napvilágra kerül Moszkva szélsőjobbos hálózatrendszere – épp az ukrán események által keltett érdeklődés okán –, de teljes mélysége és szélessége még ma sem világos. Ami viszont látszik, az az, hogy a magukat nemzeti radikálisnak gondoló pártok és médiumok sorozatosan és kritika nélkül veszik át az orosz állami tájékoztatást, és egyértelműen a Moszkva-barát orosz szakadárok mellett foglalnak állást a konfliktusban. Itt válik igazán izgalmassá a szlovák nemzeti felkelés (SNP) közelgő emléknapja – hiszen az mindenekelőtt a fasizmus elleni harc ünnepe. Na de, hogy melyik fasiszták ellen, az minden korábbinál izgalmasabb. A tradicionális értelmezés szerint egy oroszbarát, balos ünnepről van szó, melyben a mitizált szlovák nép egyfajta pánszláv keretben, a németek ellenében jelent meg 1944-ben. Ma ez az értelmezés két ellentétes iskolának adta át a terepet …” Ravasz Ábel (Új Szó) Sok az eszkimó, kevés a fóka „Ha minden igaz, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt személyében két magyar jelöltje is lesz a novemberben esedékes államfőválasztásnak. Feltéve, ha mindkettőjüknek sikerül összegyűjteni a szükséges számú támogatói aláírásokat. Ha igen, akkor az azt jelentheti, hogy – legalábbis az első fázisban – legkevesebb négyszázezer erdélyi magyar választópolgár mutat valamiféle érdeklődést a szavazás iránt. Ha pedig legalább az aláírókat sikerül az urnák elé vinni, akkor biztos a viszonylagos siker, hisz már többen vettek részt a választáson, mint öt évvel korábban, amikor az RMDSZ jelöltjére 384 ezren voksoltak. Ne feledjük, ez még így is alig több mint a fele lenne annak a 761 ezer szavazatnak, amit 1996ban a „szövetségi” jelöltre adtak …” Szentgyörgyi László (Központ ) Hozzáadott érték „Mohol egy nem is túl kicsi falu a Délvidéken, a Tisza mellett, nem sorolhatjuk a legkisebbek közé Vajdaságban, hiszen manapság mintegy öt és fél ezren lakják. A település nevét Moholy-Nagy László fotográfus és festő, a kísérleti filmek egyik jeles magyar úttörője tette világhírűvé, s emelte be a nemzetközi köztudatba, aki ugyan nem is itt született, de
