Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-02
meghatározó élmény volt az újvidéki művészek előadása, a szembesülés azzal, hogy a Mária Terézia által 1748-ban alapított, soknációjú, tragikus sorsú Duna-parti város lakóival mit tettek az őket folyton felszabadítani igyekvő, egymást öldökölve váltó „nem liberális természetű” demokráciák és önkényuralmak. Az utolsó kép színház a színházban: egy hosszú asztal mellett ülve vitatkoznak, érvelnek, veszekszenek a fiatal újvidéki színészek – rögtönzésnek látszó fegyelmezett játékkal – múltjukról, jelenükről, magyarságukról, melegségükről, városukról, kisebbség és többség indulatokkal terhelt viszonyáról. Ez szinte kiprovokálja a nézőből, hogy hozzátegye a maga tapasztalatát, véleményét. Azt teszik, amit kétharmados felhatalmazásai birtokában évek óta kiiktatott a hatalom a magyar(országi) közéletből. Akinek kérdése van, az válaszul a kormányfő sajtófőnökének öklét kapja a gyomrába. Csak egy hang van, ami hallható. Csak egy vélemény számít. Egy a tábor, egy a szóló …” 2 Szűcs László (ÉS) ORBÁN ÉS EURÓPA „A legfőbb kérdés: az Európai Unió továbbfejlődik-e szorosabb föderációvá – vagy a fejlődés megáll, és következik a lazulás? Ezt a kérdést kell a mindenkori magyar kormányfőnek megválaszolnia. És válaszának megfelelően cselekednie. Ez a következménye annak a nemzeti érdekű és hosszú előkészület után 2004-ben végrehajtott döntésnek, hogy Magyarország legyen az Európai Unió tagja. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, politikai és – harmadik választási győzelme után kétségtelenül – polgári irányadója, néha úgy tesz, mintha ez nem lett volna egészen szabad, teljesen szuverén döntés. Holott ez megmásíthatatlan történet. A lényegét nem lehet megváltoztatni oly módon, hogy valaki Brüsszelt egy kalap alá veszi a szovjet Moszkvával, a hajdani berlini Birodalmi Kancelláriával, a bécsi Burggal vagy az oszmán Portával. A határnyitás huszonötödik évfordulója táján nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy – ellentétben az 1980-as, 1940-es, 1850-es, 1650-es évekkel – most és a belátható jövőben, sőt minden valószínűség szerint azon túl sem azon kell gondolkozni, hogyan szabadulhatna meg Magyarország és a magyar nép valamiféle idegen igától meg zsarnokságtól. Hanem most és ezen túl csak azon kell és szabad gondolkozni, hogy Magyarország és a magyar nemzet hogyan őrizheti meg és hogyan növelheti súlyát az Európai Unióban – azzal összhangban –, hogyan járul hozzá az EU súlyának közös növeléséhez. Nem tudatosult még eléggé az a tény, hogy az Európai Unió 2020-ban, 2050-ben, 2100-ban, de még 2200-ban és azután is létezni, működni fog, hacsak nem akadályozza ebben valamilyen világtragédia. Erről soha nem kell beszélni, de mindig gondolni kell rá. Ilyen hosszú együttlét viszont minden emberi partnerségben alkalmazkodást követel, nemcsak kölcsönöset, hanem egyoldalút is …” 3 Georg Paul Hefty (ÉS) A JUNCKER-ÜGY „Az Európai Parlament (EP) július 15-én megválasztotta a luxembourgi Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság (EB) új elnökévé. Ugyanaznap David Cameron átalakította az Egyesült Királyság kormányát, a frissítés célja az volt, hogy ritkítsa a „fonnyadt fehér férfiak” (pale, male and stale) körét. Ez a személyleírás akár Junckernek szóló burkolt üzenet is lehetett, hiszen ellenzői, élükön Camreonnal, hasonló jelzőkkel illették a néppárti politikust. Juncker rendhagyó jelölése felkavarta a megszokott ügymenetet, kiválasztásának módja fordulatot jelez az Európai Unió demokráciahiányos, elitista viselkedéséhez képest. Személyét az uniós kormányfők – miniszterelnökök, kancellárok, elnökök, hol miként nevezik őket – túlnyomó többsége javasolta. Az EP valójában a saját jelöltjét kapta vissza, akit egy ügyes politikai húzással szinte rákényszerített az elbizakodott kormányzó politikusokra. Ők ugyanis váltig hittek a hagyományos eljárás folytathatóságában, mivel a vezető uniós tisztségviselők kiválasztása mindeddig a kormányfők közötti bizalmas alkuk során 2 a cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el 3 a cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 3. 14
