Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május - Civitas Europica Centralis
2014-05-24
pártalapítási és jelöltállítási feltételek könnyítését követelik – mindhiába …” Szőcs Levente (Nsz) T abajdi Csaba: A törtető politikai törpéket pedig betemeti a történelem – „Az MSZP-nek nincs kiérlelt, hivatalos álláspontja az Európai Unió jövőjéről, Herczog Edit pedig nem állított igazat, amikor őt és Göncz Kingát nevezte meg a Tavares-jelentés összeállítójaként” – mondja Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője. Az EP-képviselő szerint Magyarországnak éppúgy zsákutca az Európai Unióval szembeni fideszes-jobbikos szabadságharc, mint a balliberális megfelelni akarás – „…Az MSZP számára a mostani helyzetben sajnos csak egyetlen „eredmény” fogadható el, ha képes lesz több EP-képviselői mandátumot szerezni, mint a Jobbik. Ellenkező esetben erősen kockáztatja esélyét, hogy a Fideszt 2018-ban leváltani képes politikai erő legyen. Ezzel párhuzamosan az Európai Szocialista frakció számára is súlytalanná válik. Uniós érdekérvényesítő képessége minimális lesz, mivel nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Szocialisták frakciója legyen a legerősebb az Európai Parlamentben… Megítélésem szerint a megújult MSZP-nek nincs kiérlelt, dokumentumban rögzített, hivatalos álláspontja az Európai Unió jövőjéről. Az unió az európai nemzetállamok föderációja irányába halad, amelyben több területen valósul meg közösségi politika, és a tagállamok közötti koordináció mindinkább szorosabbá válik. Különösen érvényes ez az iparpolitikára, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és az energiapolitikára. Meggyőződésem, hogy a több Európai Unió több Magyarországot jelent. A közeli évtizedekben az EU még nem válik valódi föderációvá. Ennek előfeltétele az európai népek támogató akarata, az érdemi közös költségvetés, az uniós intézmények tagállami és európai parlamenti demokratikus ellenőrzése. Az EU-nak emellett égetően szüksége van új kommunikációs stratégiára, új „önmarketingre”, az életszerűtlen euroblablától való megszabadulásra … Magyarország tízéves tagságának egyik legfőbb vívmánya, hogy megtanultunk „európaiul”. Nevezetesen azt, hogy egyedül nem megy: állandóan szövetségeseket kell keresnünk, új és új koalíciókat kell kötnünk. Magyarország az elmúlt 15 év elhibázott gazdaságpolitikája miatt az uniós tagság által teremtett esélyeknek csak a töredékét használta ki. Az EU-támogatások nélkül lényegében nem került volna sor közpénzből érdemi fejlesztésre, beruházásra az országban. Fel kell tennünk a kérdést: mire mennénk az európai uniós tagság nélkül? Az elmaradt haszon kategóriájába tartozik az is, hogy Magyarország „nem találta ki uniós önmagát”. Nem dolgozott ki ugyanis egy nemzeti fejlesztési stratégiát, amelyhez lehetett és kellett volna rendelni az unós támogatásokat. Nem a kabáthoz varrtuk a gombot, hanem fordítva. Egyetlen érdemi kísérlet volt egy nemzetgazdasági fejlesztési koncepcióra 2006-ban, amikor Gyurcsány Ferenc meghirdette az Új Magyarország Programot, amelyből sajnálatos módon alig valósult meg valami. A kudarcok közé sorolható, hogy a magyar politika tíz év alatt nem találta meg a megfelelő és hatékony magatartásformát az uniós döntéshozatalban. Hazánk számára éppúgy zsákutca a „gyarmatosító” Európai Unióval szembeni fideszes-jobbikos szabadságharc, EU-ellenesség, a kuruckodás, mint a balliberális eleve megfelelni akarás, a Nyugat előtti hajbókolás, a labanc behódolás. A demokrata hazafiság és az európaiság egymást kölcsönösen feltételező és kiegészítő magatartás: egyik sem helyettesítheti a másikat …” (Index) N em fáj, csak ha nevetek – „Teljesen fiktív „egységes nemzet” – azaz a fehér, diplomás, munkahellyel és állandó lakással rendelkező, nős, „férfias” hím, heteró, „árja”, magyar anyanyelvű, nemzetiségű, állampolgárságú és identitású, egészséges, katolikus vagy református, 50 alatti, KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁJUS 25. 13
