Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. március - Civitas Europica Centralis
2014-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 2014. MÁRCIUS 19. 15 partján. A továbbképzésre 100 ember jelentkezését várják, a nyertesek részére biztosítjuk a továbbképzés részvételi költségeit. A pályázatokat március március 31-ig lehet benyújtani. Pályázatot hirdetnek továbbá külhoni óvoda- és iskolapedagógusok együttműködésének támogatására. Mint írták, az ő munkájuk nagyban meghatározza a külhoni magyar felső tagozatos diákok közösségének számát, ezért olyan közös programok megvalósítását is támogatják, amelyek biztosítják, hogy a külhoni magyar iskolákban minél több diák tanuljon. Kiemelték: a külhoni magyar szülők döntésében, hogy gyermeküknek anyanyelvi nevelési intézményt válasszanak, meghatározó szerepe van az intézmények közti zökkenőmentes átmenetnek, az óvodában és az iskolában nevelő pedagógusoknak. A pályázatra ezért olyan óvodapedagógus-tanító párosok (legalább két pedagógus) jelentkezését várják, akik vállalják, hogy hét hónapon keresztül együttműködnek, és eközben legalább négy, óvodások, iskolások és szülők vagy nagyszülők számára megszervezett magyar nyelvű közös programot valósítanak meg. A támogatás mértéke a négy megszervezett, támogatott programba bevont gyermekek számának átlagától függ, a rendelkezésre álló támogatási keretösszeg 5 millió forint. A pályázat megvalósítási időszaka 2014. június– decembere, a jelentkezéseket március 31-ig lehet benyújtani. v v i i s s s s z z a a Ukrán válság – Szakértő: a krími referendum törvénytelen, az 1991-es kárpátaljai autonómia-szavazás törvényes volt Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2014. március 18., kedd (MTI) – Nem vonható párhuzam a Kárpátalja autonómiájáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról 1991-ben tartott népszavazás és a Krím jogállásáról döntő vasárnapi referendum között, mert az előbbi teljesen törvényes, az utóbbi viszont törvénytelen volt Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő szerint. A két ukrajnai népszavazás közötti különbségeket elemezve az ukrán parlament volt képviselője, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának elmondta: 1991-ben Kárpátalja különleges önkormányzatiságáról és a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartottak népszavazást, s szavazópolgárok döntő többsége mindkét esetben igennel voksolt, míg vasárnap a Krím félszigeten az állami függetlenségről és az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek, ám a két referendum között nem lehet párhuzamot vonni. Szerinte ez a többi között azért sem tehető meg, mert a kárpátaljai népszavazások az akkor érvényes törvényekkel tökéletes összhangban voltak, amit eddig még senki nem vont kétségbe. Abban is különbség van – folytatta –, hogy az 1991-es népakarat-kinyilvánítások nem az államtól való függetlenségről, elcsatolásról szóltak, hanem arra mondtak igent, hogy Kárpátaljának, azon belül a magyar többségű területeknek olyan státuszt kell biztosítani, ami megfelel az ott élő embereknek, a régió történelmének, kulturális, lakossági és egyéb sajátosságainak. A krími referendumot ugyanakkor a szakértő szerint úgy tartották meg, hogy egyrészt az ukrán alkotmány tiltja az ország területi egységéről szóló népszavazást, másrészt hiányzik a helyi népszavazásról szóló törvény. Ez utóbbi árnyalja a képet, hiszen – mint fogalmaz – egy törvény nemléte alapvetően az állam és a törvényhozás mulasztása, nem pedig az emberek felelőssége, ráadásul az alkotmány szavatolja a polgárok referendumhoz való jogát, s azt senki sem vonta vissza, továbbra is létezik. Azzal kapcsolatban, hogy miért és kinek a mulasztása folytán nem hajtották végre a kárpátaljai népszavazásokon született döntéseket, a jogász kifejtette: nem a kárpátaljai vagy a Bereg-vidéki lakosság követett el törvénysértést, hanem az ukrán állam és a törvényhozás, amely lényegében véve 1991 óta folytonos alkotmányos mulasztásban van. Kiemelte, hogy meglátása szerint most gyakorlatilag nincs esély arra, hogy megvalósuljon az 1991-es kárpátaljai referendumon kinyilvánított népakarat. Az autonómia ellenzői ugyanis hivatkozhatnak a több mint két évtized elteltére és a kérdés „elévülésére” – emlékeztetett Tóth Mihály, megjegyezve, hogy ha vannak is a kárpátaljai, azon belül a magyar autonómiának támogatói, ők sem adják semmi jelét annak, hogy e kérdéseket ismét napirendre tűznék. v v i i s s s s z z a a
