Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. március - Civitas Europica Centralis
2014-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 2014. MÁRCIUS 19. 16 Ukrán válság - nemzetbiztonsági bizottság: Ukrajnában hosszú távú válságra lehet számítani Budapest, 2014. március 18., kedd (MTI) - Ukrajnában, Kárpátalján, valamint a Krímben hosszú távú válságra lehet számítani mind gazdasági, mind politikai, mind katonai szempontból - mondta Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület keddi zárt ülése után újságíróknak. Kiemelte: bíznak benne, hogy ennek az elhúzódó problémának a Kárpátaljai magyarság számára nem lesznek tartósan hátrányos következményei. Molnár Zsolt elmondta: a nemzetbiztonsági bizottság, ahogy a következő időszakban is heti rendszerességgel tart ülést, hogy tájékozódjanak az ukrajnai helyzetről, s annak lehetséges hatásairól Magyarország, valamint a Kárpátaljai magyarságra nézve. A nemzetbiztonsági bizottság ebben kérdésben pártpolitikai szempontokat félretéve nemzetstratégiai szempontból egységes állásponton van - hangsúlyozta a szocialista képviselő. v v i i s s s s z z a a Szakértő: a krími fejlemények nem hatnak ki Kárpátaljára Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2014. március 18., kedd (MTI) – A krími eseményeknek jelenleg nincs különösebb hatásuk Kárpátaljára, a megye ugyanis nem tartozik Oroszország vonzáskörzetébe – jelentette ki Viktor Pascsenko politológus kedden Ungváron a krími fejlemények esetleges kárpátaljai hatásairól rendezett kerekesztal-beszélgetésen. Az ismert kárpátaljai politikai szakértő a tanácskozáson kifejtette: a krími helyzetnek nincs komolyabb befolyása vagy következménye Kárpátaljára nézve, a térség ugyanis nem tartozik abba az ukrajnai mentális övezetbe, amely jelentős mértékben vonzódik Oroszországhoz. Minden ezzel ellentétes állítás politikai zavarkeltés, amilyen az interneten hétfőn körözött, állítólag ruszinok által Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz írt segítségkérő levél is volt – tette hozzá. Ezt az irományt senki nem vette komolyan az íróján kívül – jegyezte meg. Hangsúlyozta: míg korábban a ruszinkérdés még valamennyire napirenden volt Kárpátalján, mostanra ugyancsak megfogyatkoztak az autonómia elképzelések. Pascsenko kifejtette: ha Ukrajnában reálisan felvetődik az autonómiák kérdése, akkor Kárpátalja autonóm terület lesz. Jelenleg ez nem időszerű, inkább a helyi önkormányzatiság elmélyítésének ügye van napirenden – mutatott rá, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben Kárpátalja nem fog különbözni a többi megyétől, de ez már Ukrajna egy más fejlettségi szintje lesz. v v i i s s s s z z a a Szakértő: Putyin beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelzi Budapest, 2014. március 18., kedd (MTI) - Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek. Az elemző kiemelte: azért mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt "gyakorolt nagyon erős kritikát". A most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását - vélekedett. Az orosz elnök beszédében szólt arról, hogy milyen sorsot szán a Krímnek: mielőbb csatlakoznia kell az Orosz Föderációhoz. A kedden aláírt - Moszkvában államközinek nevezett - szerződést jogi lépések követik, amelyek eredményeként a terület heteken-hónapokon belül Oroszország része lesz - magyarázta. Póti László véleménye szerint ezen már nem lehet változtatni, "befejezett tényként lehet kezelni". A szakértő szerint a történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben. Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét - mondta.