Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. február - Civitas Europica Centralis
2014-02-04
német konzervatív lap az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban készített összeállításában (TiszaNEews) ➲ ➲Š tefan Füle: Az EU-nak ígéretet kell tennie Ukrajnának a tagságra vonatkozóan – „Štefan Füle szerint az Európai Uniónak ígéretet kell tennie Ukrajnának arra vonatkozóan, hogy az idővel a közösség tagjává válhat az ország. Erről a müncheni biztonságpolitikai konferencia során beszélt az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa” — közölte az EUobserver-re hivatkozva az UNIAN Hírügynökség. „Amennyiben komoly a szándékunk, hogy segítsük Ukrajnát és a volt Szovjetunió országait az átalakulásban, akkor a társulási megállapodásnak csak az első lépésnek kell lennie részünkről” — mutatott rá a bővítési biztos (TiszaNews) Vélemény, publicisztika, interjú, blog Vélemény, publicisztika, interjú, blog ➲ ➲K ülföldi sajtó Magyarországról - A FAZ a visegrádi együttműködésről, az Új Szó a forint gyengüléséről – A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a visegrádi együttműködésről közölt cikket hétfői számában, az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű napilap pedig a forint gyengüléséről írt. A szorgos négyes című írásában Stephan Löwenstein, a FAZ újságírója kiemelte: a V-4 csoportról azt gondolják, hogy már "régen halott", hiszen a NATO- és az EU-csatlakozással elérte a célját, de a négy ország, különösen a kisebbek felismerték, hogy a népessé vált uniós közösségben nem egyszerű felhívni magukra a figyelmet. Martonyi János külügyminisztert idézve hozzátette, hogy a V-4 "erősebb és láthatóbb, mint tíz éve”, és az együttműködés az európai integrációt szolgálja. „A magyar diplomácia vezetőjének "tétele" szerint minél nagyobb az EU, annál természetesebb a szomszédos államok regionális együttműködése” - írta a FAZ szerzője (MTI) ➲ ➲V onzások és taszítások – „A több mint két hónapja tartó ukrajnai tüntetések, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő udvarlása az Unió vezetőinek, valamint az a tény, hogy Szerbiában olyan politikusok váltak az EU-csatlakozás szószólóivá, akik korábban erőteljesen nacionalista húrokat pengettek, mind-mind arra utal, hogy azok szerint sincs élet az Európai Unión kívül, akik korábban ezt nem szívesen ismerték el. Az Unióban azonban most nem éppen bővítéspárti a hangulat, s a vélemény inkább az: 28-an túl sokan vagyunk. Tudna erről mesélni Bulgária és Románia is. Bár az Európai Bizottság úgy foglalt állást, a két ország felkészült a schengeni övezetbe való belépésre, Németország, Hollandia, Franciaország rendre nemet mond erre, s Bukarestnek és Szófiának nincs is semmi kilátása a csatlakozásra. Szintén jól illusztrálja az uniós tényezők véleményét, hogy amikor az év elején végérvényesen megnyíltak a határok a román és bolgár munkavállalók előtt, milyen hisztérikus politikai nyilatkozatok hangzottak el brit és néhol német illetékesek részéről…” Rónay Tamás (Nszv) ➲ ➲ H ol tartunk? – „Olvasom a Szerb Alkotmánybíróság döntését a nemzeti tanácsokról szóló törvényről. Olvasom a döntés bírálatait is. Bírálta a döntést a Magyar Nemzeti Tanács nevében Korhecz Tamás, bírálták a bosnyák, albán, horvát, macedón nemzeti tanácsok. Feltehetően voltak más bírálatok is, melyek elkerülték a figyelmemet. Olvasom, hogy egyesek és egyes magyar pártok úgy látják, hogy több kesergésre lenne szükség. Azt hiszem, minden okunk megvan arra, hogy most körülnézzünk, ellenőrizzük, hogy milyen úton haladunk, és hol tartunk. Az autonómia természetes és jogos igénye minden kisebbségnek. A nemzeti tanácsok megalakításának ötlete már 1919-ben is felvetődött az itteni magyar közösségben. A kommunizmus évei után a VMDK állított össze egy autonómiatervezetet, mely tiszteletet és megbecsülést érdemel. A tervezet fontos, de nem azonosítható a valósággal. Hogy egy kisebbségi autonómia valósággá váljon, a KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-02-04. 8
