Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131123 . 15 neveznek. A Kárpátmedencei, te hát az ő smagyar szórványokra vonatkoztatva pedig a szórvány kifejezést használják. Szerintem ez egy felesleges terminológiai megkülönböztetés, de nem ezen múlik az ügy kezelése, hanem azon, hogy tudatosítjuke azt, hogy azok a magyar közösségek, családok, egyének, akik elszigetelve élnek bárhol, - akár szül ő helyükön, mert körülöttük elfogytak a magyarok, vagy akár Alaszkában , miként tudnak kapcsolatot tartani a nemzettel? Hangsúlyozom, ez nem a kulturális öntudat kérdése, hanem egyszer ű en szervezési kérd és, amit valahogy meg kell oldani …” (Felvidék.ma) ? ? Szemben a feledéssel – Magyarország rendszerváltás utáni els ő miniszterelnöke, Antall József nevét mindmáig számon tartja a kollektív em lékezet, bár az id ő múlásával egyre halványabban. Fia, Antall Péter az Antall József Tudásközpont igazgatójaként igyekszik a jöv ő nemzedékek sz á mára is ismertté tenni édesapja alakj át – „… Láttam az MDF politikai sorsát, hogy kiesik a parlamentb ő l, majd egy szer ű en feledésbe merül. Nem akartam, hogy az Antall József név is így járjon, annál is inkább, mivel egyfajta kapcsolati t ő két is jelent. Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezt felhasználni. Apámtól sem állt távol a fels ő oktatás, a fiatalokkal való foglal kozás, így a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektorával és rektorhelyettesével belefogtunk a tudásközpont megszervezésébe, 2010 óta m ű ködik az irodánk az egyetemen. A tehetséggondozást kezdetekt ő l fogva fontosnak tartottuk. Van ugyan kötelez ő szakmai gy akorlat a nappali tagozatos hallgatók számára, ám sokszor felesleges feladatokat kapnak, míg nálunk érdemi munkát lehet végezni. Nem kávét kell f ő zniük, hanem jelent ő s konferenciákat kell megszervezniük, azokra el kell járniuk, ott jegyzetelniük, összefogl alót írniuk, s a végeredmény felkerül a honlapra. Harmincnál többen dolgoznak a tudásközpontban …” (Erdélyi Napló) ? ? Alkuajánlat közösségi harcokhoz – „ A felvetés nem az enyém, de készséggel „megveszem”. Az autonómiaügyben elkerülhetetlen magyar – román kiegyezést célzó tárgyalásokon jó ajánlatnak t ű nik: országszerte olyan önrendelkezési jogosítványok illessék meg a magyarokat, mint az autonóm Székelyföld románságát. Az alkuajánlat persze nem „veszélytelen”, hiszen ezzel máris kötelezettségeket vállal a székelyföldi magyarság, összességében azonban olyan elvi egyensúlyhelyzet alapjait is megteremtheti, amellyel nem csak a románokat, de a Székelyföldön él ő magyarokat is az ügy mellé állíthatja. A konszenzuskeresés mindenképpen megkerülhetetlen, s ezt egyaránt jelezték a Járossi Andor – Erdélyi Naplóvitaest keretében, illetve a múlt hétvégi sepsiszentgyörgyi autonómiakonferencián elhangzottak. A Székelyföld önrendelkezéséért vívott harc belátható id ő n belüli sikerre vitele ugyanis nagyban múlik a helyi románság megnyerésén. A falbontáshoz ő k rendelkeznek hatékonyabb eszközökkel, s a velük kötend ő nem is feltétlenül elvi, de legalább érdekszövetség a nemzetállamfóbia leküzdésében is orosz lánrészt vállalhat. Ezért aztán az err ő l szóló román – magyar tárgyalásokat legalább akkora intenzitással kell lefolytatni az érintett közösségek helyi képvisel ő ivel, mint a parlamentben. Még akkor is, ha az utóbbi harcot sok esetben a hírtelevíziók m ű soraib ól törvényhozó és kormányzó bukaresti politikusokkal kell megvívni… ” Csinta Samu (Erdélyi Napló ) ? ? Alternatívák és szimbólumok – „ A politikai propaganda egyik legf ő bb, leghatékony abb eszköze az ismétlés, a sulykolás, feltéve, ha kell ő médiaer ő vel párosul. Ennek minden bizonnyal a médiatámogatottságnak soha híján nem lev ő RMDSZ vezet ő i is tudatában vannak, erre utal legalábbis, hogy Markó Béla és követ ő i az utóbbi tizenöt esztend ő be n kevés dolgot hangsúlyoztak annyira, mint azt, hogy a politikájuknak nincs alternatívája. Ami persze nem igaz, de jól hangzó, sokfelé bevált szólam. Hallhattuk a tézist SZKTkon, kongresszusokon , ünnepi beszédekben, interjúkban és esszékben. Legdurvább me gfogalmazása Markó nevéhez f ű z ő dik, a
