Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131123 . 14 ébreszthetnek". Azt ugyan nem tudom pontosan, hogy kell felülni, vagy fel nem ülni a provokációnak, de azt látom, hogy ez lassan épp olyan kedves szava lesz a kormá nypártnak, mint a rezsicsökkentés, vagy a szabadságharc. Már a Horthyszobor állítását is szimpla provokációnak min ő sítették, mondván: csak azért kell aggódni, mert ezzel Magyarország ellen hergelik a baloldali európai sajtót. Most meg az a baj, hogy akadh atnak olyan érzékeny emberek is, akikben a könyvégetés "fájdalmas emlékeket ébreszt". Maguk a nyilatkozó politikusok ezek szerint nem így vannak ezzel, de mivel megértéssel viszonyulnak a náluk gyengébb idegzet ű embertársaikhoz, nem helyeslik, ha elszomorí tják ő ket. Egyébként a szolid náci víkend - mint írják - "nem lehet más, mint egy marginális kisebbség felt ű nési viszketegségének kiélése". Ahogy a Gerillaegyüttes egykori dala szólt: "Nincs semmi baj se még, csak a szomszéd h á za ég". Azaz könyve, de azt most mindegy. Felt ű nési viszketegség, mi egyéb, de hiszen senki sem tökéletes …” Lendvai Ildikó (Nszv) ? ? Fel a fejjel, Hunor ! – „ Szinte senkit nem lep meg, hogy a választottak politikai migrációj ának köszönhet ő en meger ő södött posztkommunisták (PSD) akarata érvényesül az Szociálliberális Unión (USL) belül. Ez történt a decentralizáció esetében is. Ponta kiadta az ukázt: vita nincs, decentralizálnak. Elméletileg a decentralizáció egyet jelentene a k özponti hatalom, a központosított államhatalom lebontásával, a döntéshozatalnak a lakossághoz a lehet ő legközelebb vitelével. Mondom: elméletileg. Hogy a gyakorlatban hogya n fog festeni ez a mostani decentra lizáció, azt még kiagyalói sem tudhatják …” Szent györgyi László (Központ) ? ? A kudarcpolitika nagymesterei – „ Nagyon büszkén vonultak be néhány héttel ezel ő tt a marosvá sárhelyi RMDSZ vezet ő i a Maros megyei tanács épületébe a közel negyvenezer alá írást tartalmazó iratcsomóval. „ Megcsináltuk!” – ujjongtak a szolgálatos politikusaink, mint akik jól végezték a dolgukat és teljesítették a t ő lük elvárható feladatokat. Akkor még nem közölték a sajtóval azt az apró részletet, hogy a „csipridobré”féle tan ácsosokkal is kellett volna egyeztetniük a régiókról szóló népszavazás kiírásáról, és ezzel egyid ő ben a „csakazértis” elv alapján bevitték a testületbe a magyar nyelv használatát, ráadásul az RMDSZ nincs kormányon, tehát összességében véve nem álltak túlzo ttan jó alkupozícióban. Ezeknek a háttérinformációknak a hiányában azzal a benyomással maradtak a naiv aláírók, hogy majd megszervezik számukra a várva várt népszavazást, és létrejöhet a Székelyföld régió. Legalábbis ennek reményében írták alá a az íveket. Hiába. Nehéz lenne összeszámolni, hányszor fordult már el ő , hogy a politikusok egy eleve kudarcra ítélt kezdeményezéshez kérték a bizalmunkat, de ez az akció is ebbe a kategóriába sorolható …” Ferencz Zsombor (Központ) ? ? A szórványkérdést nemzeti ügyként kellene kezelni – 2013. november 15én a magyar szórvány napja alkalmából a ? ? Kossuth Rádió közvetített egy összeállítást – Elérhet őe, ho gy egy szórványban él ő magyar a saját kultúráját, a magyar m ű vel ő dést ne érezze másodrangúnak az ottani, többségi kultúrával szemben? - szólt a kérdés Duray Miklós fe lvidéki közíróhoz, politikushoz – „… Valószín ű , hogy kulturális vonatkozásban ez a másodre nd ű ség nem jelentkezik. Ez inkább tudatilag szokott megjelenni, társadalmi tudati deformáció következtében. Az viszont tény, hogy szórványban élve nagyon nehéz hozzájutni az eredeti kulturális forrásokhoz. Ma már valamivel könnyebb a világhálón keresztül, de az mégsem olyan, mint egy él ő kapcsolat. Azt is tudatosítanunk kell, hogy a szórvány mit ő l és hol szórvány. Magyar nyelven a szórvány kifejezés egyértelm ű , azt jelenti, hogy viszonylag ritka az el ő fordulása egy területre, négyzetkilométerre vagy akár or szágra vonatkoztatva is. Nem mindegy azonban, hogy a szórványok milyen módon jönnek létre, szétszóródtatás vagy népességfogyás által. A szétszóródtatás a nyugati magyarságra értend ő , amit ma a magyar köznyelvben diaszpórának
