Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131102 . 14 stratégiai lényege ez volt, fenntartani a képviseleti monopóliumot és a demobilizáltság állapotát. Namármost, egy külön székelyföldi mobilizáltság kialakítása – de akár felépítést is mondhatnék, mert ez id ő igé nyes és politikai kreativitást igényl ő folyamat – fontos tényez ő je a regionális autonómia elérésének. De csupán az egyik eszköze, amelynek egyszeri „bevetése” még nem feltétlenül hoz eredményt. Eredmény csak hosszabb távon, és több eszköz váltogatott, ille tve kombinált alkalmazásával érhet ő el. Nincs itt tér most ennek részletes elemzésébe belemenni, csupán azt jegyezném meg, hogy a fontosabb erdélyi magyar politikai szerepl ő k között különbség és ellentét nem annyira a célok, mint inkább az eszközök tekinte tében vannak …” ( ittHON.ma ) ? ? A három majom országa – „ Ez tényleg nem érti, hogy ebben az ors zágban nem kell kit ű nni? Itt épp a fordítottja a cél, kussolni, megbújni, a fal mellett járni. Honnan jön ez? Nem itt él?” Ez az idézet Frei Tamás nemrégiben megjelent 2015 cím ű regényéb ő l származik, amely a sorok mög ö tt a mai magyar társadalom megosztotts ágáról és szétziláltságáról szól, de számos megállapítás – köztük ez a fenti is – fenntartások nélkül érvényes Szerbiára és arra a közegre, amelyben élünk …” Bajtai Kornél (Magyar Szó) ? ? Válaszféle Bozóki Antalnak – A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala – „ Tisztelt Bozóki Antal ! Az idézet, amellyel Hajnal Jen ő nek szánt válaszlevelét kezdte, mindent elárul Önr ő l, az Ön által képv iselt magatartásról, értékrendr ő l … A közösségépítésnek különböz ő formái vannak, azonban egyik sem foglalja magába azt a közönségességet, ezt a fajta durvaságot – akkor sem, ha eltér ő a vélemény, az értékrend, az elképzelés. Mint ahogyan Hajnal Jen ő nek az Önét ő l – nyilvánvalóan eltér ő . Ha nem volna eltér ő , nem reagált volna. Önnek válaszával sikerült meger ő síteni mindazt, amit Hajnal Jen ő leírt. Hajnal Jen ő a vajdasági magyar közösség, közm ű vel ő dés, kulturális élet egyik meghatározó és köztiszteletben álló tagja, egész munkássága áll ki mellette, nincs szüksége védelemre, különösen nem az Ön alpári stílusával szemben. Az legfeljebb Önt min ő síti …” (Magyar Szó) ? ? Béke, együtt érzés... – „ A Fidesz állandó, a Fidesz örök. Az elmúlt hetek eseményei alapján legalábbis úgy t ű nik, hogy a magyarországi politikai életben csak a nagyobbik kormánypárt mutat egységet és stabilitást. Magyarország jobban teljesít, a rezsicsökkentés a sokad ik fázisába l é pett, a bankok fél térden. A közvéleménykutatási adatok is változatlanok: a grafikonokon a narancs dominál …” Kiss Tibor Noé (Új Szó) ? ? Sz ő ke, zöld sz em ű , roma – „ A görögországi romatelepen talált, sz ő ke, világos b ő r ű , zöld szem ű Maria története bejárta a világot. Mára úgy néz ki, hogy a sztori sem a legjobb, sem a legrosszabb várakozásokat nem teljesítette be …” Ravasz Ábel (Új Szó) ? ? Középeurópai minek nevezzelek – „ A kisebbség megnevezés legalább annyira pejoratív, mint a cigány, a tót, az oláh. Egy Békéscsabán rendezett konferencián, amelyen anyaországi és határon túl i újságírók, politológusok, kutatók cseréltek eszmét a határon túli magyarság identitástudatának állapotáról, Duray Miklós ismert felvidéki politikus kisebbség megnevezés problémakörét járta körül. Az egyetemi tanár szerint a határon túli magyarságot, egyá ltalán az olyan népcsoportokat, melyek nagy nemzetrészükt ő l elszakadva kénytelenek élni, vagy az olyan nemzeteket, melyeknek nincs államiságuk, legalább annyira pejoratív kisebbségnek titulálni, mint cigánynak nevezni a romát, tótnak a szlovákot, oláhnak a románt. Szerinte a kifejezés nemcsak erkölcsi, etikai szempontból sért ő , hanem politikai aspektusból is. Az ilyen szövegkörnyezetben másodrend ű séget, bizonyos jogok gyakorlásától eleve megfosztott közösséget sejtet. Egy nemzetstratégiával foglalkozó szake mber, miközben teljes mértékben egyetértett a felvetéssel, megjegyezte, mindezek ellenére a kisebbség megjelölést a nemzetközi kommunikációban mégis használni kell, mert különben a politikai közbeszéd nyugateurópai
