Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. október - Civitas Europica Centralis
2013-10-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131028 . 13 MTVA Kós Károly Kollégiuma által rendezett konferencián, Békéscsabán. A „ kisebbség ” elnevezéssel – magyarázta a fe lvidéki politikus, közíró – Trianon után elvették a határon túlra szakított magyarok minden jogát. Duray Miklós el ő adása után a ? ? Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy " a kisebbség szót, mint kifejezést az els ő világháborúig a pártéletben használták. Ha egy párt kívül maradt a kormányzáson, kisebbségi párt volt, mely a hatalomból ki volt zárva. Ma ellenzéki pártnak nev ezik ő ket. 1919ben következett be változás, melynek egyetlen oka van, mégpedig, hogy a hatalomból való kizártságot átruházzák egy másik helyzetre, mégpedig a történelmi Magyarországtól elszakított területeken maradt magyarok megjelölés é re, mert velük kapc solatban eleve az volt az elképzelés, hogy ő ket meg kell semmisíteni, els ő sorban kizárni a hatalom gyakorlásából, ami gyakorlatilag azt is jelenti, hogy kizárhatók a jogérvényesítésb ő l is. Tény és való, hogy a megváltozott értelm ű kisebbségkifejezést csak a DélTirolban él ő németekre alkalmazták és az elszakított magyarokra. Egy flamand hollandnak, nem csak akkor, hanem ma sem jut eszébe, hogy a frízt kisebbségnek nevezze, s ő t kikéri magának, ha ez megtörténik. ” (Felvidék.ma) ? ? A nemzetiségi status quo vége I. – Pet ő cz Ká l mán , a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a ? ? blog.sme.sk honlapon a kormány Pereddel kapcsolatos döntésével kapcsolatos álláspontját fejtette ki szlovák nyelven – „ A Tešedíkovo település történelmi: Pered megnevezésének visszaállítására tartott sikeres és érvényes helyi népszavazás elutasításával, a másik oldalon pedig a Kisebbségek helyzetér ő l és jogairól szóló jelentés abban a formában való e lfogadásával, amely a két legnagyobb „klasszikus" nemzeti kisebbség – a magyar és a ruszin (a roma közösség jellegzetességeit ezen a helyen nem kívánom elemezni) – egyet nem értését is kiváltotta, a kormány 2013. október 16án szimbolikusan véget vetett a „status quo" politikájának a nemzeti kisebbségekhez való viszonyulása terén. Annak a status quónak, amely nem is létezett …” (Felvidék.ma) ? ? Megmutatni magunkat – „ Lezajlott az els ő olyan je lleg ű autonómiamegmozdulás, amely kitört a „kimegyünk a térre tüntetni, megmondjuk a magunkét, majd hazamegyünk” unalmas paradigmájából. A székely menetelés végre átlépte a városok és falvak határait, jelezve: a magyar közösség tagjainak jelent ő s része eg yetért a közös céllal, az önrendelkezéssel, és ezt hajlandó nyilvánosan, a mindennapok kényelméb ő l kilépve, a g ő zölg ő , vasárnap déli húslevest is „beáldozva” felvállalni. Az elszántság pedig egy olyan, kisstíl ű szabotázsnak t ű n ő esemény nyomán sem párolog el, mint egy különvonat „váratlan meghibásodása,” vagy egyes román politikusok és médiumok magyarellenes uszítása, s ő t csak er ő sebbé válik t ő le. A megmozdulás ebb ő l a szempontból tehát sikeresnek nevezhet ő , már csak azért is, mert sikerült a magyar politik ai alakulatok részér ő l a legszélesebb kör ű támogatást megszerezni hozzá: az RMDSZ és az EMNP is felkarolta. Utóbbi részér ő l nem csoda, hiszen a p á rt legf ő bb célja az autonómia, az RMDSZ támogatása pedig minden bizonnyal annak tudható be, hogy nem egy közve tlen politikai rivális, hanem egy civilnek tekinthet ő szervezet, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte a menetelést. Fölmerül ugyanakkor a kérdés, mennyire sikerült a külvilág figyelmét fölkelteni az erdélyi magyar autonómiatörekvések iránt …” Balogh Leve nte (Krónika) ? ? Józanul – „ Véget ért Ponta kormányf ő háromnapos amerikai látogatása. Hogy milyen eredményekkel járt, az majd kés ő bb derül ki, mert sok volt ugyan a szó, anná l kevesebb a konkrét tett: látogatása során Ponta semmilyen szerz ő dést vagy egyezményt nem írt alá, sem politikai, sem gazdasági jelleg ű t. Az államelnök, például, 2011es látogatása során két geopolitikailag korszakos megállapodást kötött Obamával , a strat égiai partnerségr ő l és a rakétavédelmi pajzsról. Ponta az amerikai üzleti élet képvisel ő ivel találkozva szorgalmasan udvarolt nekik,
