Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130802 . 11 magát a levélben szavazók névjegyzékébe. (Éppen mától teheti meg.) Aki nem, némi készpénz ellenében talán meggyőzhető, és ha megadja a „vokskereskedőnek” a személyi adatait is, a maga részéről letudta a dolgot. A levélcsomagot ugyanis oda küldik, ahová ő kéri – akár a „megrendelő” címére is. Aki majd kitölti az adatlapot, hamisít egy aláírást – azt úgysem ellenőrzi senki – , beikszeli a sz avazólapon a megfelelő pártot, a borítékot meg bedobja a „postaládának nevezett” urnába …” Lencsés Károly (Nsz) ? ? A hiányzó zászló – „ A "hiányzó hős" fogalmát Hankiss Elemér ismertette m eg a magyar közönséggel, még 1980 táján. Itthon is bemutatta azt a kísérletet, amelyben egy kukát helyeznek el egy forgalmas út közepére. Az autósor kínlódva araszol előre, mindenki dudál, majd kerülget, de a kocsiban ülők csak akkor látják, mi a baj, ha m ár odaérnek. Ha pedig odaértek, mindenki boldogan gyorsít fel újra, és nem veszi a fáradságot, hogy autójából kiszállva a kukát az út szélére tolja. Hiányzik a "hős", aki az utána jövők kedvéért mozdul meg. A "hiányzó hőst" ma más értelemben emlegetjük. Sz ívesen spekulálunk azon, ki lehet a demokratikus ellenzék igazi hőse, vezére, kinek van karizmája. Hiszen ha valaha, akkor most igazán szükség van arra, hogy valaki az előrehaladásunkat gátló akadályt elvigye az útból. Néha persze azért vágyunk az egyetlen , vitán felül kiemelkedő hősre, mert ma több lehetséges vezetője is van a demokratikus oldalnak. De amúgy sem a hős hiányzik, hanem a zászló. A hőst az teszi hőssé, hogy mi annak látjuk. Mégpedig azért, mert a mi közös céljainkat mutatja fel szuggesztíven, jelképpé sűrítve. Mai vezetőinkből sem a képességek hiányoznak, kiben az egyikből, kiben a másikból van több. Egyelőre a zászló hiányzik a kezükből. Pedig a "hős" a felemelt zászlótól magaslik ki igazán. Az a bizonyos zászló mozgósító eszmét, érzést, közö sségteremtő erőt jelent, olyat, ami jelképezi: kik vagyunk mi, milyen világot akarunk, és miben különbözünk azoktól, akiket leváltani szeretnénk… De vane a demokratikus oldalnak ilyen zászlója? Egyfelől persze sok is. Sorolhatnám vonzó jelszavainkat: szol idaritás, igazságosság, a szegények és a lecsúszással fenyegetettek ügyének vállalása, demokrácia, jogállam, IV. Köztársaság. Több mint elég. Elkészültek a programok is. A sokféle fontos cél és okos program azt jelenti, hogy készen áll a zászlóhoz a bot és a vászon. De Kosztolányi verse óta tudjuk, a zászló nem csak bot és vászon, hanem többet jelent, mint egyes elemei. A zászló az, amire már hosszas magyarázat nélkül is ráismerünk. A zászló érzéseket kelt, világképet sugall. A baloldalon és általában a dem okratikus oldalon ez a világkép humanista és racionális, nem fanatizálni akar. De attól még nem idegenek tőle az érzések és a remények …” Lendvai Ildikó (Nszv) ? ? EG Y ELLENZÉKNEK SZÓLÓ ALAPANYAG – „ Orbán évi rendes, tusnádfürdői megnyilvánulásai egyre kevésbé különböznek azoktól a semmitmondó Kádárbeszédektől, amelyek egyetlen célja a status quo zökkenőmentes és érzelmi megerősítéseken alapuló fenntartása volt. Azok ban is mindig akadt egyegy, látszatra fordulatot jelentő gondolat, amelyen néhány napig elbillegtek az „elemzők”, és amelyekről végül, a későbbi események tükrében mindig az derült ki, hogy valamiféle belső, elvtársközi villongásra utaltak. Most ugyanezt jelenti az idei, orbáni „irányváltás”, amelynek lényege, hogy az eddigi politikai támadásokkal szemben ezúttal gazdaságipénzügyi támadásokat vizionált a miniszterelnök. Ezért a szövege politikai hadüzenet helyett most gazdasági hadüzenetté lett, „a világ nagyhatalmai” mellett elsősorban Csányi Sándornak címezve. Az eredményes és mérvadónak tekintett „nemzeti” – tehát nem „hazai” vagy egyszerűen „magyar” – tőkésvállalatok között Orbán megemlítette az OTPt is, éspedig ezzel a mondattal: „Ugye a pénzügyi sze ktorban megvan az OTP, amelynek ugyan vitatható tulajdonosi háttere van, de mégiscsak magyarországi banknak tekinthető”. Mint látható, a Csányi vezette bankot annak ellenére fosztotta meg a „nemzeti” jelzőtől és degradálta
