Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http: //www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130731 . 10 ? ? Párbeszéd – „ Jóllehet mindkét fél hangsúlyozza a nemzeti összefogás jelentőségét, egyik sem gyakorolja igazából. Tusványoson elmaradt a Fidesz – RMDSZ párbeszéd. Az utóbbi idők enyhülése ellenére az anyaországi és az erdélyi magyarság fő politikai képviselői még nem jutottak el odáig, hogy erdélyi és anyaországi résztvevők előtt vitassák meg vélemé nykülönbségeiket. Amelyek nem is annyira a célokat illetik, mintsem a módszereket. Na és mindenekelőtt személyesek, vagyis emocionálisak, nem racionálisak. Orbánék és Kelemenék egyaránt az erdélyi magyarság megerősítéséért, a székely autonómiáért szállnak síkra, illetve a roppant kedvezőtlen, Dragneaféle régiósítás ellen, hogy csupán a legaktuálisabb példáknál maradjunk. Célkitűzések terén jóformán semmilyen lényeges nézetkülönbség sincs. Sőt, a korábbi szurkálások is alábbhagytak. A Fidesz nem vette le te ljesen a kezét az RMDSZ ellenzékéről, de az MPP és az EMNT kudarca után, alábbhagyott támogatásukkal, s az RMDSZ sem bratyizik annyira kirívóan Orbánék magyarországi ellenfeleivel …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) ? ? Védhatalom – „ Bár a Tusványos néven ismertté vált szabadegyetemen számos fontos kijelentés elhangzott az ott felszólalók részéről, a román média elsősorban Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz címzett felkérését kapta fel, amelyben azt szorgalmazta, hogy Magy arország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyar közösség fölött . A felvetés nem számít újdonságnak, az elmúlt évek során több ízben is fölmerült, hogy Budapest osztrák mintára védhatalmi státust vállalhatna az elszakított területeken élő nemzetré szek fölött. Ez mindenképpen hasznos és a határokon kívül élő magyar közösségek számára jótékony hatású lenne, azonban nem csupán Magyarországon múlik. Ausztria a jelenleg Olaszországhoz tartozó DélTirolban élő német közösség fölött vállalt védhatalmi stá tust, ehhez azonban az olasz fél fogadókészsége is szükséges volt. A második világháború után Olaszország vesztes államként bizonyítani akarta, hogy szakított a fasizmussal, és méltányosan bánik a területén élő kisebbségekkel. Ennek nyomán kezdődtek tárgya lások Ausztriával (amely ugyan a hitleri Németország részeként szintén a vesztes oldalon zárt, de a győztes hatalmak Hitler áldozatának tekintették) a déltiroli német közösség helyzetének rendezéséről. A tárgyalások nyomán megszületett a Gruber – de Gaspe riegyezmény, amelyben rögzítették a német közösség jogait és lefektették az autonómia alapjait. Az egyezményt a párizsi békeszerződéshez mellékletként is hozzácsatolták. Ez biztosította Ausztria számára a védhatalmi státust is, amellyel több ízben is élt, a déltiroli németek jogainak sorozatos megsértése után sikeresen az ENSZ körgyűléséne k napirendjére tűzette az ügyet …” ( www.mensura.ro ) ? ? Kuruco k és labancok – „ A rendszerváltás után az erdélyi magyarság előtt megnyílt a szabadnak mondható politikai önszerveződés útja, ami egyben a kinyilvánított célok hozzávetőleges szabadságát is jelentette. Lényegében egyetlen tabu volt, a határmódosítás, de a kkor a politikai élvonalból ezt nem is szerette volna senki a zászlajára tűzni. A román hatalom kegyeit keresők, s a politikai érdek- képviselet módszertanát a múltból öröklő, az erdélyi magyarság sorsának javulását – de legalábbis saját legitimációjukat – háttéralkuktól remélők vélelmezhető gyávaságból és érdek nélküliségből, az autonomisták pedig politikai realizmusból – abból kiindulva, hogy az irredenta program az elérhető célok kiteljesítését inkább veszélyeztetné, mint elősegítené – gondolkoztak így. Már az első RMDSZkongresszuson kirajzolódott az
