Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http: //www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130731 . 11 ellentét, amely a fennálló hatalmi helyzethez, konkrétan a román elnyomáshoz való viszony mentén ragadható meg, s amely olyan erősnek bizonyult a továbbiakban, hogy az RMDSZ „belső pluralizmusa” 2003tól „kü lső” azaz különböző szervezetek által artikulált pluralizmussá bomlott ki. Toró T. Tibor , az EMNP elnöke nemrégiben egyik előadásában ezt az egymásnakfeszülést, visszatérve a kilencvenes évek terminológiájához, „kuruclabanc” ellentétnek nevezte, s hozzát ette: szinte az egész magyar történelem, de legalábbis az utóbbi fél évezred története felfűzhető erre a logikára …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) ? ? Fordítva a lovon – „ Fű alatt fo lytatja a régiósítási elképzeléseinek életbe ültetését a kormányzó hatalom. Most éppen a pénzügyi és adóhivatalok központjait telepítette át az általuk elképzelt régióközpontokba, esetünkben Brassóba, de korábban ugyanezt tették az építészeti felügyelett el, a fogyasztóvédelmi hivatallal, a munkafel ügyelőségekkel, és Eugen Nicolă escu is ilyensmiről regélt az egészségbiztosítók kapcsán, csak a nagy felháborodás miatt fújt visszavonulót …” Simó Erzsébet (Háromszék) ? ? Le a nemzetállammal! Éljen a nemzetállam! – „ Mihai Răzvan Ungureanu volt kormányfő a minap éllel idézte az alkotmány első cikkelyét: Románia egységes nemzetállam. Nem számoltuk, de v alószínűleg úgy a hatvankilencezredik alkalom lehetett, hogy ezt a fejünkhöz vágták. Jó, nem közvetlenül a mi fejünkhöz, most éppen Tusványosi Tőkés László fejéhez, de az illető cikkely megváltoztatásával az RMDSZ is, tudjuk, két évtizede kitartó hiábavaló sággal próbálkozik, tehát az RMDSZ fejéhez is, ergo mintha mégis mindnyájunk fejéhez. Azt is tudjuk, hogy nem a román jobb- vagy baloldal pillanatnyi hisztériájáról van szó, hanem egy cinikus politikai állandóról. Nemzetállam, és kész! Azért tételeztük, me rt így kell lennie, és azért van így, mert tételeztük. Pedig mennyit érveltünk ellene, és mennyit anyáztuk, boncolgattuk az idők folyamán ezt a (román) nemzetállamot! …” Ágoston Hugó (Maszol.ro) ? ? Ne szólj szám, nem fáj fejem? – „ Megnéztem és hallgattam Orbán Viktor szombati tusnádfürdői beszédét. Mintha egyszer nem lett volna elég, kétszer is megtettem. Nagyon figyeltem, de a 15. perc után mindkét alkalommal álmosodni kezdtem. Pedig p rofi előadás volt. Tényleg. Rendkívül jó szónok „a magyarok miniszterelnöke”, és kétség sem férhet hozzá, hogy nagyon hisz abban, amit mond. Még akkor is, ha a mellette ülő Tőkés Lászlót kétszer is püspökként említette (igen, egyébként a megnevezés tisztel etből most is kijár neki), noha nyilvánvaló, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke politikusi minőségében ült kint a pódiumon, mint EPképviselő vagy mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, vagy mint az Erdélyi Magyar Néppár t védnöke. A magyar kormányfő beszédét egyébként élőben közvetítette a magyar közmédia (a Duna Televízió és a Kossuth Rádió), ezért megértem, hogy egy kicsit haza is kellett beszéljen. Az 55 perces diskurzusból azonban csak bő három perc jutott a határon k ívüli magyarságra. Az előadás döntő többségében a magyar gazdaság fejlődését és az új világrendben Magyarország helyének a megtalálását ecsetelte tiszteletreméltó szakmaisággal. Amint hallgattam, az az érzésem támadt, ez az ember nagyon tudja, mit mond, de azt nem, hogy kinek. Pedig tudta, hiszen választóinak százezrei hallgatták azt, amit mond. A tusnádfürdői szabadegyetemen és diáktáborban (a közönség tagjainak túlnyomó többsége egyébként bőven túl volt már a fiatalságán) összesereglett hallgatóság azonba n így is többször tapssal szakította félbe Orbán Viktort , aki fantasztikus kampánybeszédet tartott a sikeres magyar nemzetgazdaságról. Sokan azonban – Magyarországon, Európában és a nagyvilágban – egészen másképpen értékelik a magyar állam teljesítőképessé gét, de ebbe ne menjünk bele, mert igazából csak a Magyarországon élők és a terheket ott viselők tudják ezt megítélni. Azt sem tudhatjuk meg, mit mondott volna, ha előadását nem közvetíti a tévé és a