Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http: //www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130731 . 9 folyóirat, hanem az egész magyar közösség érintett. Érintettek a helyi iskolák, az itt működő Nemzeti Színház, az építészeti szempontból nemzetközileg is ismert és becsült Kultúrpalota, a szimbolikus, de napi használatban is fontos közterek: Marosvásárhely szinte minden szegletében ott a románmagyar konfliktus. Van, aki szer int nem történik más, mint az, hogy elmérgesedtek az évtizedek óta rendezetlen ügyek, más úgy látja, elsősorban – etnikai szempontoktól szinte függetlenül – csak az érdekérvényesítés, az adminisztráció hibái, a joghézagok jelentkeznek. És van, aki úgy véli , a román és a magyar közösségen belül is átrendeződnek az erővonalak, belső konfliktusokkal küzdenek a románok és a magyarok is, a hatalomváltás folyamata pedig az interetnikus térben gellert kap …” Parászka Boróka (Erdélyi Riport) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? Ismét a devizaalapú hitelekről – „ A devizaalapú hitelek értékelésénél a legkülönbözőbb erkölcsi, politikai és gazdasági szempontok ütköznek, de a közbeszédben leg inkább valamiféle igazságosság és méltányosság, valamint a felelősök megjelölésének keresése van előtérben. Legtöbben a megoldást a felelősség igazságos megosztásában látják. Csakhogy ennek megítélésére egy valamirevaló jogállamban nem az ad hoc ötletelés, az előítéletekre – és a titkolt irigységre – alapozott rögtönzés, hanem annak a jogállamnak a jogrendszere a hivatott. Nincs megoldás, csak elkenés és rögtönzés mindaddig, amíg három kérdésre a jelenleg érvényes törvények alapján nem adunk meggyőző válasz t, hiszen ezeknek a hiteleknek három nyugtalanító aspektusa van …” Róna Péter (Nsz) ? ? Lesz székely autonómia! – „ Tőkés László tusnádfürdői kijelentése, amely szerint Budapest vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, nagy felzúdulást keltett a román belpolitikában. Meglepő dolgot állítok: Tőkés szavai Budapestről és Bukarestből nézve egyaránt abszurdnak tűnhetnek. Tulajdonképpen felfoghatatlan, mire is gondolt az Erdé lyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke – ismétlem, ha Budapestről vagy Bukarestből nézzük. Magam azt gondoltam még néhány éve is, hogy a székely autonómia belátható időn belül megvalósíthatatlan. Aztán gyakori látogatásaimon felfigyeltem a jelekre, változásokra. Először arra, ahogyan részben feltámasztották, részben megteremtették a saját zászlójukat. Észrevettem, hogy egyre több magánházra tűzik ki, bátrabb polgármesterek és önkormányzatok pedig a büntetés kockázata mellett hivatalosan is vállalják a kék lobogót . Most érkeztem vissza Tusnádfürdőről, és egyáltalán nem hiszem, hogy – amennyiben a Székelyföldre gondolt – Tőkés László túlságosan előreszaladt volna valamiféle közös igazgatás ötletével. Ő ugyanis nyilvánvalóan járja a vidéket, és testközelből tapasztal ja, amire mi, magyarországi utazók csak fokozatosan ébredtünk rá . Teljesen mindegy, mit gondolnak Bukarestben és Budapesten, mert az autonómia legelőször is érzés dolga. Az önszerveződés azzal kezdődik, amit pristinai albánok magyaráztak nekem egy ízben: a kkor nyertük el a szabadságot, amikor kijelentettük, hogy mi vagyunk itthon, nem a szerbek. Mi vagyunk több mint kilencvenszázalékos többségben, nem ők. És még el sem kezdtük a küzdelmet, de pontosan tudtuk, hogy máris győztünk. Székelyföld és Koszovó közö tt nem a fegyveres incidens lehetősége teremt párhuzamot, normális ember ebben nem hisz, hanem a fenti alapvetés. Egyébként pedig lehetetlen, hogy egy magáról rendelkezni kívánó nemzeti közösséget olyasfajta 19. századi szöveggel nullázzanak le, hogy Román ia nemzetállam, benne van az alkotmányban, és kész …” Szentesi Zöldi László (E rdély. ma /M H /TiszaNews)
