Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130722 . 8 inkább tényszerű és a valóságnak megfelelő megállapítás, amire bárki rádöbbenhet, aki követi és elemzi a román hatalom intézkedéseit. Ezek közül egy sem a véletlen műve, hanem ellenünk kidolgozott ördögi terv megvalósításának szerves része. Közéjük tartozik két ártatlan magyar ember letöltendő börtönbüntetésre történő elítélése és a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának aljas szándéka is. Megalázásunkon, megfélemlítésünkön és a türelmünk tesztelésén túl mindezek a román hatalomnak a vagyonunkból való végleges kisemmizésünk felé tett lépései. Intézményeinktől és javainktól megfosztva u gyanis az önazonosságunkra törő idegen erők játékszerévé válunk, ideoda rángatható bábukká. Nem hiszem, hogy akad olyasvalaki közöttünk, aki ilyen sorsot szánna utódainak. Pedig szolgasorba taszításunk elkerülhetetlen, ha most, ezekben a történelmet formá ló és alakító években nem teszünk valamit mindezek megakadályozása érdekében …” (Erdélyi Napló) ? ? Kurucok és labancok – „ A rendszerváltás után az erdélyi magyarság előtt megnyílt a szabadna k mondható politikai önszerveződés útja, ami egyben a kinyilvánított célok hozzávetőleges szabadságát is jelentette. Lényegében egyetlen tabu volt, a határmódosítás, de akkor a politikai élvonalból ezt nem is szerette volna senki a zászlajára tűzni. A romá n hatalom kegyeit keresők, s a politikai érdekképviselet módszertanát a múltból öröklő, az erdélyi magyarság sorsának javulását – de legalábbis saját legitimációjukat – háttéralkuktól remélők vélelmezhető gyávaságból és érdek nélküliségből, az autonomisták pedig politikai realizmusból – abból kiindulva, hogy az irredenta program az elérhető célok kiteljesítését inkább veszélyeztetné, mint elősegítené – gondolkoztak így. Már az első RMDSZkongresszuson kirajzolódott az ellentét, amely a fennálló hatalmi hely zethez, konkrétan a román elnyomáshoz való viszony mentén ragadható meg, s amely olyan erősnek bizonyult a továbbiakban, hogy az RMDSZ „belső pluralizmusa” 2003tól „külső” azaz különböző szervezetek által artikulált pluralizmussá bomlott ki. Toró T. Tibor , az EMNP elnöke nemrégiben egyik előadásában ezt az egymásnakfeszülést, visszatérve a kilencvenes évek terminológiájához, „kuruclabanc” ellentétnek nevezte, s hozzátette: szinte az egész magyar történelem, de legalábbis az utóbbi fél évezred története f elfűzhető erre a logikára …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) ? ? Nem létező történelmi igazságok keresése – „ Bár a történelem megtörtént és nagyrészt lez árt események tárháza, mégis képes konfliktusokat gerjeszteni, még napjainkban is. A magyar – szlovák viszonyban időről időre felmerülő, közös, ám vitatott múltbeli témáknál viszont sokszor mintha nem is a tények felfedése és megismerése lenne a fő szempont. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a történelmi témák véleményezését a politikusoknak kerülniük kellene. Nincs egyszerűbb annál, mint március 15én, június 4én vagy október 6án kiállni néhány száz ember elé, és elmondani nekik, milyen nagy dolgokat vittek vé ghez dicső eleink, és nekünk, (szerintük) elnyomottaknak mekkora kötelességünk az ő példájukat szem előtt tartani. Nincs könnyebb annál, mint elhitetni néhány száz, hagyománytiszteletből emlékezni járó szlovákiai magyarral: igen, eddig megloptak titeket, d e most itt vagyunk mi, végre változtathatunk a sorsotokon, sorsunkon, például azzal, ha ránk szavaztok. Vigaszként szolgálhat, hogy a történelmi párhuzamokon alapuló manipuláció alighanem más nemzetek torkán is hamarabb lecsúszik, mint a pálinka, nem csak a magyarokén. Közös emberi tulajdonságról van tehát szó. Azonban mintha itt senkinek nem lenne szüksége arra, hogy megtudja a valós tényeket. Megfelel nekünk a magunk kis vagy nagy, felmagasztalt történelmi igazsága, amelyhez persze elengedhetetlenül dukál egy aktuális ellenségkép is. Kit érdekel, mennyire volt szlovák Petőfi vagy mennyire magyar Hviezdoslav ? Senkit. Megvan mindenkinek a saját, jól bejáratott Petőfije és
