Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpé teri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130319 . 10 keretében igen logikusan használó, úgymond jobboldali újságíró forgatja a tollat. ( Hadd maradjunk egy Táncsicskorabeli fordulatnál.) Gondolom, majd ők is fel emelik a szavukat és megvédik a mesterségnek a díjjal alaposan megtépázott becsületét …” Székedi Ferenc (Maszol.ro) ? ? Taktikázás – „ Jó fél évszázada (1959ben!) az egyik le gkedveltebb tantárgyam, a nem éppen önként vállalt bukaresti katonai tisztes iskolában, a taktikai ismeretek voltak! Soha ilyesmit nem tanultam, anyanyelvemen legkevésbé. A tantárgy arról szólt: hogyan kell az ellenfelet, esetenként a partnert megvezetni, elterelni figyelmét a számunkra fontos dolgokról, vagy éppen jelképes üzenetet küldeni neki, hogy tartjuk a megegyezést akkor is, ha a látszat mást mutat. Sajnos mi, magyarok a taktikázásban gyengécskék vagyunk, a románok sokkal jobbak. E gyengeségünknek m ár sokszor megfizettük az árát, és még sokszor megfizetjük. Elég, ha csak a kettős állampolgárság cécójára utalok: a románok a jól ismert „hallgat és teszi" (tace si face) elv alapján csöndben és a legkisebb baj nélkül, egy belügyminiszteri rendelettel bev ezették, a magyarok nagy tamtammal, hazafias parlamenti ujjongással, fellármázva még a szunnyadó ellenséget is! …” Sike Lajos (Maszol.ro) ? ? Ünnep – „ Zavartalanul zajlottak a március 15i ünnepségek Erdélyszerte, 2013 márciusa nem volt forró. Legalábbis eddig. Jóllehet az etnikai ellentétek tudatos szítása, ami az utóbbi évben sajnos ismét hatalmi politikává vált, a magyarságban félelmet keltett, hogy a székely autonómia mell etti tüntetésen vagy a március 15i megemlékezéseken bedobnak valami diverziót. Szerencsére ilyesmire nem került sor, a volt szekusok nem szerveztek diverziót, amitől Tőkés László tartott, a magyarság méltóan emlékezhetett meg a 165 évvel ezelőtti hőseiről , illetve tüntethetett a székely autonómiáért. Ami egyértelmű bizonyíték, hogy a románság, még ha nem is lelkesedik nemzeti jelképeinkért, múltunkért vagy történelmi hőseinkért, nem azonosul föltétlenül jelenlegi politikai célkitűzéseinkkel, beleértve az a utonómiát is, de elfogadja mindezek nyilvános megünneplését, kihirdetését. Nem zavarja meg, nem tiltakozik ellenük, természetesnek tartja, hogy Erdély lakosságának jelentős részének fontosak …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) ? ? Díjazott Szabadság – mert a sajtó legyen szabad – „ Jót is, rosszat is, nehezet meg könnyűt is megélünk naponta, a napilapírás cseppet sem könnyű munkája, feladatvégzése so rán. A napi események, történések, fejlemények, hátterek, tiszta és kétes szándékok, őszinte vagy hamis megnyilatkozások sokaságában nem könnyű sem eligazodni, sem helytállni. De mivel az újságírás számunkra elsősorban tájékoztatás, kapcsolattartás, vélemé nyformálás, eligazítás és felvilágosítás az élet számtalan területén és területéről, a dolgoknak nem a nehéz vagy rossz oldalát nézzük, hanem a benne levő feladatot: a Szabadság révén (is) éltetjük magyar közösségünket, együtt és közösen próbáljuk múltunka t és jelenünket átvinni a holnapokba. Ezért számunkra a legnagyobb elismerés és segítség az olvasás, az olvasó kitartása lapunk mellett …” Újvári Ildikó (Szabadság) ? ? Gondolatok az autonómiatörekvésről – „ Az egykori Udvarhely, Gyergyó- és Sepsiszék után, a korabeli Marosszék székhelye, Marosvásárhely adott otthont az immár hét éve megkezdett, Székelyföld területi autonómiáját célul kitűző tünteté ssorozatnak. A becslések szerint több tízezres tömeget Vásárhelyre vonzó megmozdulás a maga nemében rekordméreteket öltött. A legnagyobb magyar közösséggel bíró erdélyi városnak a szervezők irányítói szerepet szánnak, de a tüntetéssorozatban csupán demonst rációik egyik állomásaként szerepelt. Bejelentették ugyanis a Partiumi Autonómia Tanács leendő megalakulását, amint azt Tőkés László , az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében hangoztatta. A megmozdulás talán elsősorban érzelmi többletet je lentett az összegyűltek számára. A csoporthoz tartozás felemelő
