Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 90 4 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30104 . 9 lenne, amely aláásná az EU hitelét is, hanem felesleges is volna, miután létezik egy egyszerűbb megoldás is - lerövidíteni a menedékkérési eljárást és a " schengeni fehér listán " szereplő országokat a biztonságok államok jegyzékére kell tenni, véli az Európai Stabilitási Kezdemény ezés (European Stability Initiative - ESI ) (Vajdaságma.info) ? ? EUbelépés helyett "szektorális integráció" a NyugatBalkánnak – „ Bár cs aknem tíz évvel ezelőtt az Európai Unió soros görög elnöksége ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy "a Balkán jövője Európában van", a nyugatbalkáni államokat egyre inkább aggasztja, hogy a perspektíva írott malaszt marad csupán ” - írta elemzésében a ? ? Frank furter Allgemeine Zeitung. A 2003 júliusában a Szaloniki közelében fekvő Porto Karaszban tartott EUNyugatBalkán csúcsértekezleten Romano Prodi , az Európai Bizottság akkori elnöke " visszafordíthatatlan folyamatnak " nevezte a nyugatbalkáni államok közeled ését az EUhoz, illetve későbbi belépésüket a szervezetbe. Ennek esélyét csöppet sem növelte, hogy 2007ben Bulgária és Románia csatlakozott ugyan az unióhoz, ám az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén fen nálló " házi feladatait " a mai napig nem oldotta meg maradéktalanul. A bővítés iránti lelkesedés az utóbbi öt évben érezhetően lelohadt, ám az euróövezet válsága olyan csapást mért a gondolatra, amely minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja Prodi hangza tos kijelentését. Pregnánsan jellemzi a helyzetet JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő decemberben elhangzott kijelentése: " Pillanatnyilag nem tudok foglalkozni a bővítéssel ". Ennél részletesebben fogalmazta meg ugyanezt a német kancellár pár nappal ké sőbb. Angela Merkel decemberi kormánynyilatkozatában leszögezte: " A jelen helyzetben nem fogunk döntést hozni arról, hogy újabb országokkal kezdjük meg a csatlakozási tárgyalásokat. Szerintünk erre még nem érett meg az idő " (Vajdaságma.info) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? A nemzeti érzés színe és visszája – „ A Magyarok VIII. Világkongresszusa nemrég napirendre tűzte és megoldotta a magyarság jelenleg legégetőbb problémá ját: meghatározta a magyar nemzetet. Az eredmény nem érdemelne figyelmet, de fő mondanivalója meghökkentően hasonló megfogalmazásban felbukkant Orbán Viktor Ópusztaszeren tartott beszédében. „Ma – mondta a miniszterelnök – két hagyomány, két felfogás, két eszmerendszer, kétféle szív él a magyar politikában. Az egyik elutasítja a nemzeti összetartozást, a másik ezt tekinti kiindulópontnak. (...) Az egyik szembefordít, a másik nemzeti együttműködést épít”. A kérdés az, vajon csupán a politikailag motivált néz őpont különbözősége idézi elő, hogy valóban szinte lehetetlennek látszik közös nevezőre hozni a „jobboldali” konzervatív és a „baloldali” liberális nemzetkoncepciót …” ? ? ? ? Marosán György (Nsz) ? ? Vádirat hat év után – Debreczeni József új könyvéről – „ A 2006os ősz”t, Debreczeni József új könyvét a bemutatón az „évtized egyik legjobb politikai krimijének” nevezték. A szerző „zárszó helyett” közli, hogy „kortárs politikai közíróként” írta meg a 2006os ősz történetét. A 280 oldal elolvasása után ezt az állítást túl szerénynek tartom. Ez a könyv egy szenvedélyes vádirat, amelyben a szerző hat év után rengeteg anyag, jegyzőkönyv és bizalmas információ tanulmányozása után leszámol a 2006. őszi „a ntidemokratikus államcsínykísérlet” szervezőivel. Debreczeni József itt nem elfogulatlan történész, s több mint „kortárs politikai közíró”. Ő itt mint ügyész lép fel az általa képviselt igazság nevében. Ezt megelőzi a szocialista párton belüli „árulók” lel eplezése, akik Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatásával nemcsak Gyurcsányt , hanem „saját pártjukat, a magyar baloldalt, az egész demokratikus oldalt, a demokratikus Magyarországot” tették tönkre. Ebben a tekintetben támadható a szerző „nem
