Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 90 4 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30104 . 10 té nyállása, hanem szubjektív megérzése”, amikor két ismert MSZPpolitikust, Gyurcsány Ferenc ellenfeleit említi meg név szerint. Itt is, mint előző könyveiben (Arcmás, 2009; A politika fertője, 2011) Orbán Viktor , „A Vezér”, kimondottan és sejtetve a kulcssz ereplő, aki 2006. október 23án is a Gyurcsány kormány „erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet” karmestere volt és maradt, amíg 2010 áprilisában a „fülkeforradalmat” diadalmasan keresztülvitte …” ? ? ? ? Paul Lendvai (Nsz) ? ? Amit a szerbek követelnek, az a magyarokat is megilleti – „ Tomislav Nikolić szerb elnök „Szerbiai kormánya képviselőinek a koszovói önkormányzat ideiglenes intézményei képviselőivel folytatott tárgyalásaina k politikai platformja”, röviden Koszovói Platformja a legtöbbet emlegetett szerbiai politikai dokumentum mostanában. A több hónapig készült tervezetet Nikolić december 20án mutatta be a Demokrata Párt (DS), a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), a Liberális De mokrata Párt (LDP) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőinek. A ? ? Danas c. belgrádi napilap december 21. számában teljes terjedelmében közölte Nikolić tervezetét… ” ? ? ? ? Bozóki Antal ( http://bozokiantal.bl ogspot.hu ) ? ? A „ félelnök ” Székelyföldön – „ Székelyei közt töltötte a szilvesztert az államfő, élcelődik is vele emiatt eleget a román sajtó. Nyilván, itt fenyegette a legkevésbé a veszély, hogy a sokak által félreállított politikusnak tekintett elöljárót népe kifütyülésben vagy az elismerés egyéb nemeiben részeltesse, miként a lézengő riporterek is itt fordulnak elő a legritkábban, kényelmetlen kérdése ikre sem kellett hát válaszolnia …” ? ? ? ? B. Kovács András (Háromszék) ? ? A lehető legrosszabb üzenet – „ A huszadik születésnapját ünneplő Szlovák Köztársaságban n em először fordul elő, hogy a köztársasági elnök megtagadja valamely magas rangú köztisztségviselő megválasztását. A harmadik Mečiar kormány alakításakor Michal Kováč tagadta meg Ivan Lexa privatizációs miniszterré való kinevezését, erkölcsi okokra hivatko zva, amiért egyébként Lexa és Keltošová is Kováč lemondását sürgette. A második Mečiar kormány visszahívásáért és Lexa elutasításáért aztán Kováč megkapta a magáét – fia elrablásának ügye közismert. Amit most Ivan Gašparovič államfő amolyan év eleji üzenet ként nyilatkozott Čentéš kinevezésének megtagadása kapcsán semmiképp sem hozható párhuzamba Kováč döntésével. Kováčnak Lexával közvetlen tapasztalata és kapcsolata volt, egy pártból „származtak”, jóformán mindent tudtak egymásról, még azt is, amit Kováč Le xa elutasításakor ki sem mondott. Lehet Kováč lépését értékelni bárhogy, a következő évek az ő igazát bizonyították. No, nem bírósági megmérettetés formájában. Jogilag Lexa tiszta, mint a ma született bárány, de politikailag sose feledhető a tény, hogy az ifjabb Kováč elrablása ügyében éppen Mečiar helyettesítő államfő amnesztiái tették lehetetlenné egyrészt az igazság felgöngyölítését, másrészt pedig Lexa tisztára mosását, hiszen a nyomozást is beszüntették – mint ahogyan azt a közkegyelmi döntés előírta …” ? ? ? ? Lovász Attila (Új Szó) ? ? Kérdések baráti indulattal – Nyílt levél Dávid Gyulához – „ Kedves Gyula! Cikked (Nem mentőöv és nem besúgóknak. Sza badság, 2012. december 18.) felkavart és megihletett egyszerre, s a válasznak ezt a formáját a közöttünk levő barátság miatt választottam. Levelem olykori karcos hangja nem miattad van tehát, hanem a helyzet miatt, melybe ez a sokágú probléma vetett …” ? ? ? ? D emény Péter (Szabadság) ? ? A bűnről és a bűnvallásról, valamint a közösség morális értékrendjéről – Válasz Demény Péternek, továbbra is az ügynökügy kapcsán – „ Kedves Péter! Nem tudom, hogy leveledet a nyilvánosságnak szántade, vagy a közöttünk lévő beszélgetéssorozat egy újabb mozzanatának – minden esetre én egyfelől örvendenék annak, ha hozzászólásod elindítója (vagy folytatója) lenne egy olyan nyilvános kibeszélésnek, amely – be jó lett volna, ha húsz évvel ezelőtt történt volna meg – talán még most sem késő. Másfelől attól félek, hogy az általánosság szintjén egyfajta
