Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. december - Civitas Europica Centralis
2012-12-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Eur opica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21212 . 13 ? ? Le Figaro: újabb fejtörést okoz Románia Brüsszelnek – Románia újabb fejtörés az Európai Uniónak címmel közölt elemzést kedden a romániai választások eredménye kapcsán a ? ? Le Figaro. A konze rvatív francia lap szerint elképzelhető, hogy az elsöprő győzelmet arató Victor Ponta vezette balközép koalíció minden hatalmat magához ragad. Ennek a győzelemnek a megmagyarázásához a szerző, Arielle Thédrel szerint nem elegendő „ a demokratikus kultúra hi ánya és az Szociálliberális Szövetséghez, az USLhez közeli oligarcháknak a legfőbb audiovizuális médiumok feletti ellenőrzése ". A választók vasárnap Traian Basescu államfő 2010ben megkezdett megszorító politikáját büntették. „ A probléma az, hogy az USL kampánya a költségvetési szigor ellen nacionalista és Európaellenes retorikára épült ” – hangsúlyozta a lap, amely közölte: „ ez a fajta populizmus népszerű volt a lakosság egy részének körében, amelyet frusztrált az, hogy a Basescu leváltására kiírt július i népszavazás kellő részvétel és „az USL vezetői szerint az EU diktátuma miatt " érvénytelen lett (MTI/Erdély.ma) ? ? La Libre Belgique: hol az új nemzedék? – „ Hol az új nemzedék ? ” – teszi fel a kérdés t JeanMichel de Waele , az Université Libre de Bruxelles (ULB) KeletKözépEurópaszakértője, akit a ? ? La Libre Belgique belga napilap keddi száma szólaltatott meg a román választásokkal kapcsolatban. A szakértő szerint míg Schmitt Pál és KarlTheodor zu Gu ttenberg Pontáéhoz hasonló helyzetben lemondott plágiumügye miatt, addig Pontát kormányfővé választják. A szakértő ebből arra a következtetésre jut, hogy Romániában nem látni olyan új politikai nemzedéket, amely másként beszél és másként viselkedik, mint a z elődök. A leköszönő és megválasztott román miniszterelnököt bemutatva a lap ismerteti, hogy beszél angolul és franciául, rajong a történelemért, amatőr kosárlabdázó és raliversenyző, valamint 2001ben a kormány korrupcióellenes részlegének vezetője volt , majd felteszi a kérdést, hogy Ponta vajon tanúbizonyságot tesze hivatalát megillető becsületességről, tisztességről, integritásról azzal, hogy beismeri: doktori dolgozata p lágium (MTI/Erdély.ma) ? ? Parlamenti választások: a FAZ szerint katasztrófa történt – „ A románok négyötöde korrupt és bűnöző politikusokra voksolt, a választások kimenetele katasztrófát jelent mind az ország, mind az EU számára ” – írta a ? ? Frankfurter Allgemeine Zeitung. KarlPete r Schwarz szerint az új parlament még a réginél is lényegesen rosszabb. A megválasztott képviselők és szenátorok csaknem egyharmadának semmi keresnivalója nincs egy jogállam törvényhozásában. Köztük éppúgy akadnak egykori Securitateügynökök és jogerősen e lítélt pénzmosók, mint ügyeskedők és csalók. Tíz román közül hat el sem ment szavazni, ami hozzájárult az eredményhez. Azok az értékek, amelyekre az Európai Unió hivatkozik, nem érvényesek abban az országban, amelyet 2007ben a tagjai közé fogadott. A konz ervatív oldal kudarcának okát Schwarz abban látja, hogy ezek a pártok szinte semmit sem tettek a soraikban dúló korrupció és rossz gazdálkodás ellen, miközben kormányaik Európában párját ritkítóan drasztikus megszorításoknak vetették alá az országot, hogy megóvják egy görög dimenziójú összeomlástól (Hirado.hu/Erdély.ma) ? ? Keresd a tanulságot – „ Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati világban alapvető emberi jogokról, tár sadalmi korlátokról, a gyengébbek védelméről állandó jellegű vita folyik. Nincsenek ugyanis stabil határok, hiszen míg a biokémia aránylag pontosan meg tudja állapítani, milyen mennyiségű vegyi anyag káros vagy halálos, addig a társadalmi tűrőképességet va gy valamely cselekmény káros vagy kevésbé káros voltát megállapítani nem könnyű. Igen, vannak alapelvek, korlátok, amelyek nem képezik vita tárgyát. Az emberi élet védendő, nincs kétség, mégis nehéz társadalmi konszenzust teremteni az abortusz kérdésében. Sőt, a halálbüntetés sem történelem néhány önmagát demokratikusnak megfogalmazó államban sem. A szólás és véleménynyilvánítás szabadsága még az előző elvnél is tágabb értelmezéseket él meg. Szabade
