Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. december - Civitas Europica Centralis
2012-12-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21211 . 15 elégedettségről. Nincs rá okom. Ellenben kezdettől fogva derűlátóan tekintek munkánk végkimenetelére. Az akadémiai bizottságról szóló bejelentéskor azt hittem, gyorsan beindul a munka és hamar meg i s látszik az eredmény. Mint a kérdés is tartalmazza, a bizottság felállítása is – számomra érthetetlen okokból – ímmelámmal indult, jó másfél évvel a bejelentés után történt meg. Az idén pedig olvastam egy cikket a Budapesten megjelenő szerb hetilapban ( С рпске недељне новине , 2012. március 3.), amelyben Glatz Ferenc , a vegyes bizottság magyar elnöke nyilatkozott. Ebből való az alábbi rész: „Magyarországon létezik egy áramlat, amely arra törekszik, hogy elsősorban azokkal a bűntettekkel foglalkozzunk, amely eket a magyarok ellen követtek el az 19441945ös időszakban. Mi mindig hangsúlyozzuk, hogy a razzia feltárása nélkül nincs szerbmagyar megbékélés. Nekünk ennek az eseménynek a feltárásával kell foglalkoznunk.” Nem tudok arról, hogy a nyilatkozó cáfolta v olna az idézett részt. Ezek szerint tehát igen sokan súlyos tévedésben vagyunk. Naivul azt hittük, Magyarországon csak egy áramlat van, nevezetesen az, amely szerint a második, az 1944 végén és 1945 elején, hónapokon át tartó razzia eseményeit kell feltárn i végre, s ennek megtörténtével állhat helyre a szerb s a magyar nemzet békessége …” (VMDP Hírlevél) ? ? A választók igaza – „ Megkapó érettségről és megfontoltságról tett tanúbizonyságot, nem próbálta meg eljátszani a Big Bananát, hanem együttműködést ajánlott az egyetlen kormányképes alakulatnak, az RMDSZnek …” ? ? ? ? Székely Ervin (Maszol.ro) ? ? „ Álomkormányfő ” – vagy népakarat? – „ Éppen önmaga keltené – mint már annyiszor – a feszültséget, ha semmibe venné a szavazás végeredményét. Vagy, ahogy ő maga oly szívesen hangoztatta (még a „népfürdők" korában): a nép akaratát …” ? ? ? ? Bog dán Tibor (Maszol.ro) ? ? Kiüresedett fogalmak – a határon túli magyar etnikai pártok gyengülésének okairól – Hova álljanak a bizonytalanok? – „ Több tényezőt is felsorolhatunk, ha a választ keressük arra a kérdésre, miért gyengülnek a határon túli magyar etnikai pártok pozíciói. A rendszerváltás és a szabad munkaerőpiac következtében lassan elolvadnak a legfontosabb szavazóbázist képező helyi közösségek. Megszű nt a látszategység, nem tűnnek fel új, hiteles és jól felépített személyiségek. A márciusi, szlovákiai választások mellett most a romániai is megerősítette, hogy a lemorzsolódást az ellenségeskedés mérséklése legfeljebb ideigóráig tudja visszafogni . A pol itikusoktól elfordult, bizonytalan és bizalmatlan választók visszaszerzése kulcsfontosságú az etnikai pártok számára, ha sikeresek akarnak lenni. Romániában az RMDSZ – a választási rendszer változásaitól függetlenül – minden idők leggyengébb eredményével k erült a parlamentbe, miközben 1990 óta elveszítette szavazói több, mint felét: abszolút számokban ötszázezer voksot. A magyarok lakta körzetekben tapasztalható, egykor átlagon felüli választási részvétel az országos átlag alá süllyedt, a legaktívabb tíz me gye között nem is találunk magyar többségű régiót. Ez a részvételi arány ráadásul egy olyan, mondhatni összmagyar kampány közepette jött létre, melynek során az egyik kisebb formáció eltűnt, több magyar párt (köztük az ifjú kereszténydemokraták) pedig az e gységre hivatkozva nyíltan besorolt az RMDSZ mögé. Nem sokat segített. A részvételt és a hangnemváltást tekintve hasonló folyamatok figyelhetőek meg Szlovákiában is: a korábban átlagon felüli magyar részvétel átlagon alulivá változott, Közép- és KeletSzlo vákia déli régiói pedig országos viszonylatban is a sereghajtók közé tartoznak. Az idő előtti választásokon ugyanakkor a Híd – MKP ellenségeskedés mérséklődése sem hozta meg a szavazók kedvét, elmélyült az apátia …” ? ? ? ? Tokár Géza (Új Szó) ? ? Szavazás utáni választás – „ Sokan a politikusok közül az eddigi legnehezebb választásnak jellemezték a mostani, december kilencedikei parlamenti megmérettetést, és nem alaptalanul: rendkívül nehéz, mondhatni kilátástalan gazdasági helyzetben kellett felrázni a politikából és általában a politikusokból kiábrándult, elfásult szavazókat, hogy a „minden mindegy” és
