Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21031 . 13 ? ? Határon túli társkereső – „ Levegőnek néznek minket – így jellemezte az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Fidesz hozzáállás át a kárpátaljai szervezethez. Gajdos István ugyan bízik benne, hogy a magyar kormány hozzáállása változik most, hogy hat év után egyetlen magyarként mandátumot szerzett a vasárnapi ukrán parlamenti választásokon, ám mint mondja, illúziói nincsenek. A Fide sz a kezdetektől a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezetet (KMKSZ) tekintette partnerének, amelynek utoljára 1998 – 2002 között volt parlamenti képviselete Ukrajnában, Kovács Miklós elnök személyében. Kétségtelen, hogy a szervezet előbb alakult az UMDSZné l, és párhuzamos létük, vetélkedésük nem a Fidesz határon túli politikájának következménye, de a helyzet mégiscsak az, hogy a magyar kormány Románia és Szlovákia után Ukrajnában sem talált olyan támogatandó szervezetre, amely képes lenne biztosítani a maga parlamenti jelenlétét. Pedig elméletben akár önálló, egyéni képviselői mandátumhoz is juthatott volna egy olyan magyar politikus, akit egységesen támogatnak a kisebbségi választók, miután tíz év elteltével ismét vegyes választási rendszer lépett életbe Uk rajnában, az eddigi kizárólagos listás szavazás helyett. Igaz, a magyarlakta körzeteket a kisebbség számára előnytelenül húzták meg – egy egységes tömb helyett három részre bontva a területet – , de még így is lett volna esély arra, hogy a magyar nemzetiség ű jelöltek ne csak statiszták legyenek a mandátumokért folyó küzdelemben …” ? ? ? ? Nyilas Gergely (Nsz) ? ? Külpolitikai konszenzust keresve – „ Magyarországon a közbeszéd friss ford ulattal a következő választások felé kanyarodott. Ilyenkor a külpolitika rendszerint a háttérbe szorul, ám a gazdaság külső finanszírozási igénye, a kormány számtalan nemzetközi konfliktusa és a nemzetpolitika elvarratlan szálai ébren tartják iránta az érd eklődést. Lengyel László cikke nyomán (szeptember 15.) több külpolitikai tárgyú írás jelent meg a Népszabadságban. Banai Károly és társai (szeptember 29.) rámutatnak, hogy a külpolitikai konszenzus akkor szűnt meg, amikor az integrációs célok beteljesültek . Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy külső környezetünk valamennyi köre újdonságok tömegét zúdítja ránk, régi receptek nem alkalmazhatók. Először is, szomszédságunkat alaposan átszabta a kortárs történelem. A versaillesi békerendszer és a második világháb orús szovjetorosz expanzió nyomai nagyrészt eltűntek a térképről – hol van már Csehszlovákia, Jugoszlávia vagy a Szovjetunió? Magyarországot soha a történelme során nem szegélyezte ennyi szuverén szomszéd, rajtuk túl is új államok serege sorakozik Koszovó tól Örményországig. Másodszor, meg kell tanulnunk az új szövetségi rendszereinkben politizálni. Külpolitika ez is a javából, de mégsem teljesen az. A közös értékek, célok és intézmények révén sok tekintetben a nagyobb szövetségi államok (USA, Németország) belpolitikájához hasonlít, a partnerek azonban szuverén államok, mint a külpolitikában. Klasszikus külpolitikát a harmadik, legtágabb körben folytatunk, ám a helyzet itt is lényegesen megváltozott. A kétpólusú, hidegháborús világrend helyén egy új, sokcent rumú erőtér van kialakulóban; ennek fontos szereplői Kína, India, Brazília és mások, köztük az új helyüket kereső Oroszország és Törökország …” ? ? ? ? Balázs Péter (Nsz) ? ? Orbán második Fehéro roszországot csinálhat Magyarországból – Az előzetes választási regisztráció alkotmányban rögzítéséről és a Monetáris Tanács kamatcsökkentéséről írtak osztrák és német lapok szerdán. Az előzetes választási regisztráció alkotmányban rögzítéséről közölt kommentárt a ? ? Der Standard című osztrák napilap. A szerző, Gregor Mayer jegyzetében úgy véli, a magyar miniszterelnök arra hivatottnak érzi magát, hogy hosszú időn át gyakorolja a ha talmat. Megjegyzi, hogy Orbán Viktor a választások előtt egy " centrális erőtér " 1520 évre történő létrehozásáról beszélt. „ Néhányan, mindenekelőtt a Fidesz kereszténydemokrata európai testvérpártjai soraiból, azzal akarták elintézni ezt a retorikai fordul atot, hogy egy kissé erőteljesre sikerült metafora egy értékkonzervatív politikus részéről ” - írta. A cikk szerint ezzel
