Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. október - Civitas Europica Centralis
2012-10-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21031 . 14 szemben korlátozó médiatörvény jött létre Magyarországon, megnyirbálták az alkotmánybíróság hatásköreit és egy új alkotmány bebetonozza a jelenlegi kétharmados többség hatalmát. A választójogi törvénnyel Orbán átlép egy határt, mert a választói regisztráció alkotmányban rögzítése közvetve korlátozza a választójogot. A szerző úgy vélte, az Európai Néppártnak a miniszterelnök " ujjára kell k oppintania, mielőtt egy másik Fehéroroszországot csinál Magyarországból " (Nszv) ? ? A lojalitást az autonómia biztosítja – Kocsis Károllyal arról, hogy miért beszéltek magyarul még Csehszlovákiában is – Mi t örtént a rendszerváltás után a Magyarországon megjelent, határon túli magyarságról szóló kézikönyvvel? Milyen folyamatok zajlottak és zajlanak az erdélyi nagyvárosok népességének alakulásában? – „… Vannak fontos földrajzi, gazdasági tényez ő k, melyek meghatá rozók az etnikai öntudat alakulásának szempontjából. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott magyar településterület milyen kiterjedés ű , etnikailag mennyire egységes, az anyaországtól mekkora távolságra van. Lényeges továbbá, hogy termékeny, népességét megtarta ni képes síkvidékr ő l vane szó, esetleg elszigeteltebb hegyvidékr ő l, félrees ő területr ő l, melyet lakói egyre inkább elhagynak, vagy városias jelleg ű , kedvez ő fekvés ű régióról, ahová más nemzetiség ű ek is tömegesen költöznek. Nagyvárosok árnyékába, fontosabb közlekedési útvonalak mellé mindig szívesebben költözik a népesség. Jó ideje azonban már a Kárpátmedencében is megfigyelhet ő egy megfordult, városról falvakba történ ő vándorlás, melynek eredményeként a nagyvárosok – túlnyomórészt többségi nemzethez tarto zó – lakói szinte „szétfolynak” a könnyen megközelíthet ő környékbeli kistelepülésekbe, ahol az évszázados etnikai arányokat is gyorsan átalakíthatják. Pozsony, Nagyvárad vagy Arad már a magyar államhatáron átnyúlva is terjeszkedik. Az egyes magyarlakta ter ületek között tehát számottev ő különbségek figyelhet ő k meg, ám igazán felt ű n ő eltérés Székelyföld és az összes többi, magyar kisebbség lakta régió között van. Függetlenül attól, hogy Románia kell ő s közepén, a Kárpátok láncolatában ez egy gazdasági szempont ból ma is félrees ő fekvés ű vidék, mely ráadásul a jelenlegi magyar államhatártól is távol esik, továbbra is szinte töretlenül ő rzi etnikai egységét. A székely himnuszban fellelhet ő hasonlat – „porlik, mint a szikla” – etnikai szempontból egyel ő re csak Maro svásárhelyen és környékén t ű nik érvényesnek, a többi területen kevésbé …” (Erdélyi Napló) ? ? Kós griffje, Bibó üzenete – „ Igazságtalan lennék, ha azt állítanám, hogy húsz évvel ezel ő tt nem tartottam bátor szöve gnek az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát a nemzeti kérdésr ő l. Még „diplomatikusnak” is tarthattam , ami nyomokban emlékeztet a 71 évvel korábban megjelent Kiáltó Szó némely passzusára. Utóbbin félreérthetetlenül ott van Kós Károly griffje, az épít ő férfi egye di keze nyoma. Az alkotóé, aki képes volt ama – világokat teremt ő – poétai alapelv szerint élni, amit talán Csokonai fogalmazott meg el ő ször, Bolyai tett végérvényesen erdélyi életelvvé („semmib ő l új világot teremtettem”), fogadott erdélyiként pedig Babits ot is megihlette. Kós volt a leger ő sebb: amire rátette a kezét, felismerhet ő , egyértelm ű jegyeket kapott, talán ezért volt képtelen diplomatikus, politikailag helytálló szövegek megfogalmazására …” ? ? ? ? Willmann Walter (Erdélyi Napló) Kocsis Károly Szolnokon született 1960ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora 2002 óta. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatója, tudományos tanácsadója, a Magyar Turomány osság Külföldön a Akadémiai Elnöki Bizottásg elnöke, a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kara Földrajzi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Szûkebb szakterülete a társadalomföldrajzon belül a népesség, etnikai, vallás- és politikai földrajz. Kutat ási területe a Kárpátmedence és a Balkán etnikai, vallás, politikai és népességföldrajza.
