Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. szeptember - Civitas Europica Centralis
2012-09-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20925 . 20 közel. A tájékozatlanság és tudatlanság mögé pedig nagyon könnyű valamiféle látens nacionalizmust képzelni. Ennek a távolságtartásnak az okait többféle módon magyarázhatjuk: eltérő mentalitással, a történelem másfajta felfogá sával, értelmezésével vagy a kézenfekvő nyelvi akadályokkal. Olyan súlyos ez az érdektelenség és tájékozatlanság, hogy a többségi közösség semmilyen módon nem érzi magáénak a kisebbség problémáit, kezdeményezéseit. Hiába volt az erős promóció, a weboldal b emutatójára összesen két szlovák újságíró jött el. Általánosságban az jellemző, hogy a többségi közvélemény egyetlen dologra kapja fel a fejét: ha a szlovákiai magyar politikai szereplőknek akad fontos kijelentenivalójuk. A figyelemfelkeltéssel hiába próbá lkoztak a vasútfelújító aktivisták vagy a kettős állampolgárságért Kassán tüntetők is …” ? ? ? ? Tokár Géza (Új Szó) ? ? Cigányországértékelő – 2012 – „ A statisztika száraz tényei szeri nt mára mintegy 4 millióra duzzadt a létminimum alatt élő magyar emberek száma. Ebből minden negyedik, vagyis közel egymillióan a harmadik világbeli szegények szintjén élnek. Ennek az alsó egytizednek mintegy negyven százaléka cigány, vagy a többség szeméb en cigányként azonosított. Ladányi János kutatásai rávilágítanak arra a tragikus státuszváltásra, amely e közel milliós réteg társadalmi kizuhanásával együtt járt: a tartós munkanélküliség, a tartós kirekesztettség és a vele társuló gettósodás visszafordít hatatlanul pusztító folyamataira …” ? ? ? ? Horváth Aladár (Nsz) ? ? Az idők változnak, az emberi hibák maradnak... – Beszélgetés dr. Várady Tiborral — Várady Tibor jogászprofesszor, a nemzetközi jog szakértője, akadémikus, író, a többi között mindeddig az atlantai egyetem rendes tanára, a Nemzetközi Gazdasági Jogi Program vezetője, a budapesti Középeurópai Egyetem tanára, a jogi stúdiumok igazgatója, aki a híres, de rövid életű Panićkormány idejében igazságügyi miniszteri posztot töltött be Jugoszláviában, nagyapja, Várady Imre naplójegyzeteinek a megjelenése alkalmából látogatott el Szabadkára, s ebből az alkalomból kértünk tőle interjút olvasóink számára. A rendkívül elfoglalt, ma Budapesten, illetve Újvidéken élő, de szülővárosát, Nagybecskereket is gyakran fölkereső jeles szakember kés zségesen válaszolt kérdéseinkre ( Hét Nap) ? ? Elment az igazgató – „ Sokan tudták, hogy súlyos beteg, de látva kimeríthetetlen életenergiáját, a második otthona, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola érdekében végzett fáradh atatlan munkáját, nem akarták elhinni, hogy nagy a baj. Mert Árpa Pétert valóban kemény fából faragták. A szikár termetű, nyakas ungvári magyar akkor is kiállt iskolája érdekében, amikor a legtöbben már rég feladták volna. Épített, szervezett, oktatott. Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy daykásnak lenni – ott oktatni, tanulni – nívót, elismerést jelent …” (KISZO) ? ? Mi lehet a szlovákiai magyarság megmaradásának záloga? – hegyibeszédféle – „ Sok mindent elárul a szlovákia i magyar pártok, nevezetesen a Híd és az MKP (újabban Magyar Közösség Pártja) pillanatnyi v /i/szonyáról az az általuk közösen elfogadott „alapdokumentum“, amely „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei” címet viseli. Általában jellemzi továbbá a szlovákiai magyar közéletet, az értelmiség értelmi képességeit és az ún. civil szféra hétköznapi állagát, hogy épp a szóban forgó „alapdokumentum” (Lásd ITT) által tett szert országos ismertségre a Szlovákia Magyarok Kerekasztala elnevezésű, főként kulturális jellegű társadalmi szervezetek, helyiérdekű polgári társulások és ma gáncégek alkotta lobbicsoport. Az a tény persze tényleg elvitathatatlan érdeme a Szlovákia Magyarok Kerekasztalának, amelynek „civil szakemberei“ – politológusok, szociológusok, többnyire humán beállítottságú értelmiségiek, nem utolsósorban kiszolgált poli tikusok – készítették el az „alapdokumentum“ vázlatát, hogy a Híd és az MKP hidegháborús helyzetben levő politikusait képesek voltak „a mű” megtárgyalására és elfogadására rábírni. Más kérdés az, hogyha a
