Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20721 . 14 Az erő nyelvén – „ Nem hiszem, hogy 2014re megvalósul az RMDSZ egyes középvezetői által elképzelt magyarországi „határon túli” pártalapítás. Ám ez semmit sem von le az ötlet horderejéből, minthogy az egyszerre tükröz egyfajta – a magyar politikai életből már egy ideje kikopott – kreativitás t, és ugyanakkor mindannyiunkat szembesít azzal, hogy az erdélyi magyar politika nagykorúvá vált. E nagykorúvá válás persze nem ma kezdődött, hanem akkor, amikor először beléptek egy bukaresti kormánykoalícióba; ha emlékezetem nem csal, eg y tárca nélküli miniszteri poszttal s egykét államtitkárival kellett beérniük, ami persze az állampolgári számkivetettség évtizedei után igazi, autentikus emancipációs élménynek számított. Senkit sem foglalkoztatott, hogy a megszerzett pozíciók merőben sz imbolikusak. Azaz mégis; de akkor épp erre a szimbolikára volt szüksége az erdélyi magyarságnak – miként később a szlovákiainak, illetve a vajdaságinak, valahányszor az ottani szervezetek is kormányzati tényezővé váltak. Aztán csendben, a demokratikus kibo ntakozás következményeként az RMDSZ megkerülhetetlen kormányzati tényezővé vált. Politikusai nem egy kulcstárcát vezettek az évek során, elnöke pedig, miniszterelnökhelyettesi pozícióban, gyakorlatilag az ország harmadik legfontosabb hatalmi tisztségét tö ltötte be – az állam- és a kormányfő után. Az erdélyi magyar pártnak már régen, nagyonnagyon régen nincs szüksége Budapest segítségére. Azok az állami anyagi források ugyanis, amelyek a magyar fővárosból jönnek, óhatatlanul olyan – bár fontos – helyi nemz etiségikulturális intézményteremtésre vagy fenntartásra mentek el eddig, amely egyáltalán nem érintette az RMDSZ működésének országos fontosságát. Igaz, befolyásolni bizonyos fokig tudták, hisz az említett nemzeti intézményekbe főként azok a kisebbségi ér telmiségiek – vagy felekezeti tényezők – húzódtak be, akik idegenkedéssel nézték az RMDSZ politikusainak – az ő szemükben ellenséges, azaz nem magyar – közegben elért sikereit. Ez a réteg sokáig nem ismerte fel, hogy saját érdekeit nem Budapest, hanem a ro mán – és európai – politikai közegben egyre otthonosabban mozgó RMDSZ tudja igazán képviselni, s így megvédeni …” ? ? AraKovács Attila (ÉS) Kötélhúzók közt kötéltáncosok – „ Rendes körülmények között öngyilkos vállalkozás július utolsó hétvégéjén népszavazást tartani, ha csak nem az a kérdés, hogy duplázzáke meg a béreket és a nyugdíjakat vagy sem. A m ásik lehetőség a részvételi kedv fokozására, ha az adott kérdés jelentős mértékben megosztja a társadalmat, erős indulatokat, érzelmeket vált ki az emberekből, márpedig Traian Băsescu felfüggesztésének ügye erre kiválóan alkalmas. S az érdekes az, hogy iga zán egyik fél sem jön ki jól ebből a történetből …” ? ? Szűcs László (Erdélyi Riport) Ki a magyar? – 10.: A szlovákiai magyar oktatásügy – „ Bár a cím k ézenfekvőnek tűnő, mindennapi, sőt elkoptatott fogalmakat helyez egymás mellé, azt gondolom, mégsem árt tisztázni, mi az a szlovákiai magyar oktatásügy, amiről az alábbiakban szó lesz. A szlovákiai magyar iskolarendszer törvényileg nem alátámasztott – sem a közoktatási, sem a felsőoktatási törvényben nincs ilyen kategória. Vagyis általunk kreált fogalom, mely általánosan a magyar vagy részben magyar tannyelvű oktatási és nevelési intézmények összességét jelöli. Ebbe a halmazba beletartoznak az óvodák, az al ap- és középiskolák, valamint a felsőoktatási intézmények is. Szlovákiai magyar oktatásügyön pedig az e rendszert érintő komplex kérdéskört értjük. Ha elfogadjuk ezt a meghatározást, akkor a szlovákiai magyar oktatásügy problémáiról nem lehet és nem is sza bad úgy beszélni, mint ha önrendelkező egység lenne, azaz nem függetleníthetjük a teljes szlovák oktatásügytől …” ? ? Komzsik Attila (Új Szó) Hoss zabban, vagy más módszerekkel tanítani? – „ Az oktatási tárca vezetője úgy döntött, hogy meghosszabbítja, vagy legalábbis javasolja a levelező tagozatos hallgatók tanulmányi idejének meghosszabbítását. Az ok: a levelezős hallgatók tudásszintje nem éri el a nappali tagozatos hallgatók tudásszintjét. A kérdésem a következő: milyen felmérés, milyen kutatási
