Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20604 . 9 történelmi eseményeink évfordulói. Ilyenkor a helyi magyar közösségek összejönnek a Kárpátmedence magyarlakta településein, de az óceánon túl is, hogy egyegy ünnepi megemlékezés, nagyszerű szónoklatokkal és pompás előadásokkal övezet t rendezvény, vagy épp egy egyházi szertartás keretein belül leróják tiszteletüket történelmünk nagyjai előtt. Az adott ünnep jellegének megfelelően ki kokárdát tűz a mellére, ki Kossuthcímeres zászlót emel a magasba, ki nemzeti trikolórral díszített kosz orúval vagy nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel baktat az ünnepi helyszínre. De mi történik a lelkekben június 4én? Beszélhete a magyar ünnepi megemlékezésről a trianoni évfordulók kapcsán? E nap hatalmas alkotmánytörténeti jelentőséggel bír ugyan , de e jelentősége nem hőstettben, nem győzelemben és nem is szabadságjogok kivívásában ölt testet, hanem épp ellenkező előjelű történésekhez köthető – a vereség keserű ízéhez, az árulás határait súroló cserbenhagyottság érzetéhez, az igazságtalanság ellen i tehetetlenséghez és egy elkövetkezendő évszázad eseményeit meghatározó jogcsorbításhoz …” (Felvidék.ma) Hova vezet a megosztottság – „ Különös, áldatla n állapotba került felvidéki magyar közösségünk. Az értelmetlen megosztottság, létszámunk rohamos csökkenése és nemcsak a jelenlegi kormányhatalom, hanem általában a szlovákiai politikai színtér negatív magatartása közösségünk jogbiztonságát és jövőjét ill etően vészhelyzetet jelent. Meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyarok többsége egyre erőteljesebben rádöbben arra, hogy csakis az egységes fellépés állíthatja meg, illetve orvosolhatja közösségünk szétziláltságát és teheti hatékonnyá természetes és szerzet t jogainkért folytatott küzdelmünket. Az MKP, tudatosítva a vészhelyzetet, kitart eredeti célkitűzései mellett, úgyszólván „emberfeletti” küzdelembe és felvilágosító munkába kezdett, hogy a kiegyensúlyozott életformát és állapotunk javítását elősegítő igén yeket figyelembe vevő, alaposan végiggondolt és fölépített programtervvel meggyőzze magyar közösségünk minden egyes tagját a helyes útról, a nemzeti önazonosságért és közösségünknek kijáró jogokért folytatott következetes harc szükségességéről. Ehhez a vil ágos és elengedhetetlen küzdelemhez valamennyi magyar támogatására, illetve szavazatára szükség van. Az erős megyei és helyhatósági háttérből kiindulva kell fokozatosan építkezni és erősödni …” Duka Zólyo mi Árpád (Felvidék.ma) Összeillike mindaz, ami egyszer együtt volt? – A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, melyre 2012. június 24. között kerül sor, Duray Miklós írását tesszük közzé – „ Nem a magyar az egyetlen nemzet a világon és a Föld népeinek sorában, amelyet szétszaggattak. Nem a magyar nemzet az egyetlen, amelynek egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak, amelynek sorait megtizedelték , és amelybe a békecsinálók a lábukat törö lték. Vannak más nemzetek is, akik az elmúlástól rettegnek, mert egyedül állónak és magányosnak érzik létüket. Nem a magyar az egyetlen ilyen múltat megélt és ezzel a jelennel gyötrődő nép. Európában azonban a magyar az egyetlen nemzet, amelyet hétfelé sza kítottak. A nyolcadik rész: a maradék Magyarország. A magyarnak a legfrissebbek a félelmeket felidéző emlékei. Elszakított részeinek a megpróbáltatásai nem csak a múlt, hanem a jelen történései is. Csak a magyarnak róják fel, ha a szétszórt és szétszakítot t nemzetrészeket össze akarja fogni. Csak a magyart gyanúsítják azzal, hogy kétségbe vonja a világháború után kialakult egyezményes állapotot, amikor szóvá teszi az elszakított nemzettársait sújtó jogsérelmeket. Csak a magyart vádolják azzal, hogy megkérdő jelezi a szomszédos államok területi egységét, és veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, még jó, hogy nem a „világbékét", amikor nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar nemzet őshonos
