Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20604 . 7 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú A sors kockavetése – Kentaurbeszéd – „ Európa fölött éppen kockát vet a sors, az istenek, a történelem. Mindannyiunk valódi élethalál kockázata, ha Görögország után Sp anyolország is káoszba süllyed, ha a görögök a választások után képtelenek lesznek kormányt alakítani, ha az izraeli vadászgépek támadást intéznek Irán ellen, ha Kína gazdasága lelassul, végül ha az uralkodó nagyhatalmak többsége a fegyverkezésben találja meg a válságból való egyetlen kiutat… Minek van ma több esélye? Az új hidegháborúnak a nagyhatalmak között, a hideg polgárháborúknak a válságövezeti országokban, vagy a válságoldó megállapodásrendszernek, az ésszerű kiegyezéseknek? Káoszt előidéző rendcsi nálásnak, vagy a belátások, szabályok rendjének? A béke utolsó napjait éljük, vagy most jön az összeütközések után a tartós béke? A mai Magyarországelőkép? A harcos barbárok kora jön? A sors ujjai közül kiperdülő kocka vakot vagy hatot vet? ” ? ? Lengyel Lász ló (Nsz) Külföldi sajtó Magyarországról - lengyel napilap Horthy Miklós megítéléséről – A ? ? Rzeczpospolita című napilap hétvégi kiadásában Magyar vita Horthy Miklósról címmel közölt c ikke szerint a történelem újraértelmezését sürgető Jobbikon kívül a Fidesz is fontosnak tartja a kormányzó érdemeinek kiemelését, mert fél, hogy Vona pártja elcsábíthatná nemzetihazafias választóik egy részét. A lap diktátornak nevezi Horthyt és ismerteti a rendszerváltás óta személye körül folyó viták hátterét. Kitér arra, hogy a kommunista tankönyvek " fasiszta reakciósként " jellemezték, és felelősnek tartották azért, hogy az ország a tengelyhatalmakhoz csatlakozott (Nszv) Minden harmadik magyart el akartak tüntetni – „ Kiheverie valaha egy emberi test, ha levágják bármelyik részét? ” – teszi fel a kérdést a trianoni békediktátum kapcsán Szerencsés Károly történész (MNO) Trianon sebei – „ A sors fintora, hogy épp egy francia politikus, Théophile Delcassé fogalmazta meg talán legpontosabban, hogyan kell értelmeznünk Trianont. „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy hogy aláírt – késsel a torkán – egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Talán erre született a magyar válasz: „Nem, nem, soha!” Békeszerződés? Nem békeszerződés volt az Trianonban. Rossz szóösszetétel ez arra az irathalmazra, amit az orrunk elé toltak a versaillesi kastélyban kilencvenkét éve, 1920. június negyedikén. A világháborút lezáró béke helyett vi szont már ott sistergett a következő világégés valamennyi kelléke: a győztesek gátlástalansága, a féktelen területrablás, a hadisarc, megannyi ordító igazságtalanság. Az az iromány maga volt a garancia a következő világháborúra. Nem volt ott semmiféle szer ződés; diktátumot írattak alá velünk azon a szomorú napon …” Pilhál György (MNO) Csángóföldön kisimulnak a ráncok – „ Csak az tegye be a lábát a moldvai csángó falvakba, aki szeretettel és meg értéssel közeledik az itt lakó emberekhez, nem akarja mindenáron megváltoztatni őket, nem kéri számon, miért nem beszélnek magyarul a fiatalok, miért csak az öregek, nem úgy megy közéjük, mintha múzeumba látogatna, hanem szeretettel, elfogadással, mintha c sak a szomszédot, a barátot, a testvért akarná köszönteni. Ezekkel a gondolatokkal tértem haza a napokban legutóbbi csángóföldi utamról, Klézséből, ahol a Csángó Tanácsnak a Petrás Incze János Napok egyik rendezvényeként megtartott ülésén vettem részt a h allgatóságban, mint régi ismerőse a tanácskozó csángó szervezeteknek. Áldja meg a jó Mária!
