Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-18
K ISEBB SÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20618 . 10 Hozzátet te: "Miután nincs szó koalícióról, úgy vélem, nagyon jó megoldást találtunk." Szerinte a kormánybiztosnak minden szükséges jogköre megvan. "Ha a Híd azt mondta, hogy elégedett, akkor azt hiszem, valóban rendben van a dolog. Én ezt fontos lépésnek tartom, m ert a kisebbségi téma kezelésére egy ellenzéki embert engedtünk be a kormányzati struktúrába. Ez pozitívum" - tette hozzá Fico. Az ellenzéki Híddal való párbeszédet nagyon korrektnek minősítette. Szlovákia gazdasági problémáinak megoldását a Ficokormány n em megszorításokkal, adóemelésekkel, hanem a szolidaritás elvének megerősítésével kívánja elérni. "Nem azoktól akarunk pénzt elvenni, akik gyengék, s nem tudnak védekezni. Egyértelműen a szolidaritásra alapuló intézkedéseket foganatosítunk. A monopol helyz etben lévő cégeknek és a sokat kereső embereknek nagyobb részt kell vállalniuk a problémák megoldásából is" - vélekedett a miniszterelnök. A társadalmi szolidaritásból szerinte az egyházaknak is ki kell venniük részüket. Azt mondta, hogy Szlovákiában sok a z állami és az egyházi ünnep. Kormánya ezek számát kettővel csökkenteni szeretné, mert az komoly gazdasági eredményt hozna. "Ezt a katolikus egyháznak is meg kell értenie" - húzta alá. Fico szerint Szlovákiában az idén várhatóan 2,6 százalékkal emelkedik a bruttó hazai termék (GDP), míg jövőre 3 százalékkal. Hangsúlyozta, hogy ezek a számok akkor reálisak, ha a szlovák gazdaságot nem éri valamilyen váratlan kedvezőtlen külső hatás. Példaként megemlítette: ha Görögország nem teljesítené vállalt kötelezettség eit, s elhagyná az euróövezetet, ez nagyon kedvezőtlen hatással lenne minden országra. Szlovákiában ebben az esetben akár 4 százalékkal is visszaeshetne a GDP. "A jövő évi gazdasági előrejelzés, ha Görögország nem roskad össze, pozitív. Ha összeroskad, nag y problémák lesznek" - vélte Robert Fico az MTI tudósítójának nyilatkozva. v v i i s s s s z z a a Erdélyi négyötöd – A Fidesz ellenében ÉS 2012. június 15. Már korábbi felmérések is jelezték – bár sokan nem hitték el, szociológusi manip ulációra gyanakodtak – , hogy a budapesti irányítással és anyagi támogatással létrehozott erdélyi magyar pártok ténykedése ellenreakciót vált ki az erdélyi magyarok soraiban. Hasztalannak bizonyultak mind a lekenyerezés anyagi eszközei (a pártépítést is szo lgáló Demokrácia Központok, a könnyített honosítás, a kilátásba helyezett magyarországi választói jog, a behódoláshoz kötve osztogatott magyar költségvetési támogatások), a nemzetiérzelmi húrok eszeveszett pengetése (trianonozás, Horthykultusz, Nyírőham vak stb.), mind pedig a magyar médiára gyakorolt nyomás. Az eredmény: a június 10i romániai helyhatósági választásokon az erdélyi magyarság mintegy 85 százalékos arányban szavazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeire, miközben a Magy ar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) együtt kapott körülbelül annyi voksot, ahányat négy évvel ezelőtt az MPP egyedül megszerzett. A nem végleges eredmények szerint az RMDSZ a 2008ban elnyert 184 polgármesteri székhez képest ezúttal 203at szerzett meg, és tanácsosai 6 százaléknyi helyhez jutottak a megyei és a helyi tanácsokban, ami nagyjából megfelel a magyarok romániai részarányának. A Szász Jenő vezette MPP elveszítette négy éve megszerzett pozícióinak jelentős részét (a gyergyósz entmiklósi polgármesteri szék kivételével), a pártelnök maga ismét vereséget szenvedett Székelyudvarhelyen, a Tőkés László nevével fémjelzett EMNPnek pedig egyetlen politikailag fontos tisztséget sem sikerült megszereznie. Az RMDSZ fölényes győzelmet arat ott Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyében), a két kihívójára adott szavazatok miatt azonban fontos tisztségeket vesztett el olyan környezetben, ahol a magyarság kisebbségben él. Mi vezethetett ide? Miért bizonyult hatástalannak a magyar állami és ko rmányközeli média által egyoldalúan közvetített pártpropaganda, némely Fideszpolitikusok erdélyi kampányhadjárata, az anyagi és érzelmi eszközök bevetése, a románok lenézése és sértegetése? – teszik majd fel magukban a kérdést az érdekeltek Erdélyben és M agyarországon egyaránt. Vagy nem. Az okokat azonban nem árt számba vennünk. Az erdélyi magyarság nagy része élénk figyelemmel követi a magyarországi televízióadók politikai és hírműsorait, de párhuzamosan a bukaresti tévéállomásokat is nézi. Így pontosan tájékozódott például arról, hogy a Nyírőújratemetés kérdésében a román külügyminisztérium úgy fogalmazta meg álláspontját, hogy előzetesen kikérte a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum és magyar szakembere k véleményét. Miután ezek egybehangzónak bizonyultak, közölte a magyar féllel: bár a néhai író
