Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. június - Civitas Europica Centralis
2012-06-18
K ISEBB SÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20618 . 6 választásokon olyan eredmény született, hogy egyetlen parlamenti párt se m volt képes kormányt alakítani (HVG) Megvan a megszorításpá rti többség Görögországban – Az előzetes végeredmények szerint a konzervatív Új Demokrácia győzött a vasárnapi előrehozott választásokon Görögországban, és a harmadikként befutó Paszokkal többsége lehet a 300 fős athéni törvényhozásban. A dol og azonban ne m ennyire egyszerű (NOL) Abszolút többséget szereztek a francia szocialisták – A francia baloldal magabiztos győzelmet aratott a parlamenti választások vasárnapi , második fordulójában. Ha a múlt heti első forduló még nem is hozta meg a „ rózsák szökőárját ”, ma végleg eldőlt, hogy balra fordult NyugatEurópa egyik legnagyobb országa (NOL) Schengen vége? Lapot sem osztanának Brüsszelnek a tagországok – Hadüzenetként értékeli az Európai Parlament a Schengenreform ügyében a napokban nyilvánossá gra hozott tagországi véleményt (NOL) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú Magyarországot már nem érdekli KeletEurópa – KENTAURBESZÉD – „ Sokszor elhangzik a megállapítás, hogy a magyar szellemi életből hiányzik a szomszédokról szóló ismeretanyag. Vagy úgy veszünk tudomást Szerbiáról, Romániáról, Szlovákiáról, mintha ott nem is élnének magyarok, vagy pedig mintha csak magyarok élnének. Az ér deklődéshiány a rendszerváltás óta kirívóbb, és hozzátartozik az igazsághoz, hogy kölcsönös… Magyarország tragikus történelme szinte tálcán kínálja az esélyt, ami a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekből fakad. Olyan tőke ez, amelyet egy kis nemz et nemcsak kulturális, hanem gazdasági előnyöket is jelentő európai értékké konvertálhat(na). Valamiféle keletközépeurópai tudástőke központjává válhat(na). Manapság sok szó esik Trianonról, azonban kevés, vagy semmi arról, hogy „hogyan tovább?” ezzel a tényleg tragikus történelmi eseménnyel a hátunk mögött. Hogyan lehetne a szenvedéstörténetből esélyt kovácsolni? Hogyan érhető el, hogy a kisebbség ne csak szenvedő alany legyen, hanem a magyar értékeket gyarapító közösség, amely nemcsak reflexe a magyaror szági állapotoknak, hanem a saját államában, ugyanúgy, mint a magyar kultúrában sajátos értékteremtő, szuverén közösséggé váljon? Erre miért nem kerül sor? A válasz részben kiderül abból a perspektívából (is), amelyből a budapesti központ a kisebbséget sze mléli. Ha a magyar közvélemény a környező országokról tájékozódik, akkor két, egymással ellentétes csapdahelyzet áll elő: vagy úgy vesz tudomást Szerbiáról, Romániáról, Szlovákiáról, mintha ott nem is élnének magyarok, vagy pedig mintha csak magyarok élnén ek …” ? ? Végel László (Nsz) A lúzerek „ nacionalizmusa ” – „ Nagyjából egyetértek mindazzal, amit Mihályi Gábor felsorol A magyar nacionalizmus sajátosságai című cikkében (Népszabadsá g, 2012. május 15.), mégis úgy érzem, hogy érdemes további jellemzőkkel kiegészíteni a „magyar nacionalizmus sajátosságait”. Ennek mostanában felmelegített, két világháború közti formája ugyanis nemcsak „csúnya”, hanem egyértelműen vesztes, önpusztító, a m agyarságnak ártó, hazug ideológia. Tök lúzer, ahogy fiatalabb barátaink mondanák. A nacionalizmusnak a mai nemzetállamok megszilárdításában jelentős szerepe volt. A tizenkilencedik század második felében a vasút, a tömegsajtó, a kötelező elemi iskola és a sorkötelességre épülő katonaság, illetve a kultúra és a mítoszok együtt alakították ki a modern nemzetet, s vele a nemzeti tudatot. Német és szlovák őseim nem azért váltak magyarokká (és öntudatos magyarok szüleivé), mert ez volt a szívük vágya. Az állam, az iskola, a megélhetés, a magyar feleség kényszerítette ki belőlük a magyarrá válást. Kis falvakban, zárt közösségekben magyarnyelvtudás nélkül is el lehetett boldogulni, de
