Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10803 . 16 „Legalább azt a törvénymódosítást, mely legutóbb a parlament előtt volt, s amelyet a kereszténydemokraták is támogathatónak tartottak, el kellene fogadni, mert a jelenlegi helyzetnél az is jobb” – fejtette ki Mesežnikov, ho zzátéve: „A legfontosabb nemzetállami érdek, hogy az állampolgárok közt nyugalom, békesség legyen”. Ahogy szaporodni fognak az állampolgárságelvételek, úgy nőhet majd a feszültség, ami kihatással lesz nem csupán a magyar kisebbség és szlovák többség viszo nyára az országon belül, hanem óhatatlanul megrontja az államközi magyarszlovák kapcsolatokat is. A szlovák parlament először úgy akarta módosítani a Ficoféle állampolgársági törvényt, hogy a szlovák állampolgárságú személyek esetében a másik állampolgá rsággal járó jogokat saját területén nem ismerte volna el. Ezt az ellenzék és kormánypárti képviselők egy része nem támogatta, helyette házassághoz, rokoni kapcsolathoz, legalább egyéves külföldi tartózkodáshoz, munkavégzéshez, vállalkozáshoz, tanuláshoz k ötötte volna a másik állampolgárság következmények nélküli felvételének lehetőségét. A magyar kisebbség és szlovák többség viszonyában más probléma is van. Hónapok óta feszültséggócként vannak jelen a Szlovák Nemzeti Párt óriásplakátjai, melyekkel DélSzl ovákia szerte találkoznak az emberek. A „magyar terjeszkedés” elleni fellépésre szólító óriásplakátokat a felügyeleti szerv, a reklámtanács nem minősítette arra hivatkozva, hogy a politikai reklám felett nem gyakorol felügyeletet. Grigorij Mesežnikov, aki korábban e plakátok veszélyes, uszító tartalmára figyelmeztetett a szlovák sajtóban, a döntés kapcsán portálunknak azt mondta: azt nem tartja helyesnek. „A reklámtanács megpróbálta egy formális intézkedéssel kivonni magát a döntéshozatal alól, és nem fogla lkozott a lényeggel, az óriásplakát tartalmával.” Ezt ő egyenesen negatív megnyilvánulásnak tartja a tanács részéről, különösen azért, mert a nemzetiek plakátjainak szövegéből a múlt század harmincas éveiből ismert, a „zsidó terjeszkedés” meggátolására fel szólító, kisebbség elleni uszítás szelleme árad. v v i i s s s s z z a a El tudja tartani magát Hargita és Kovászna megye Krónika 2011. augusztus 03. | Jelzésértékűnek tartják Hargita és Kovászna megye elöljárói a Gândul hírportálon megj elent adatokat, melyek szerint a két székely megye a középmezőnyben helyezkedik el az államkasszába befizetett és onnan viszszakapott pénzek tekintetében. Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint az internetes újság adatai azt támasztják alá, amit maguk is számtalanszor hangsúlyoztak: a székely megyéket nem az állam tartja el, képesek megállni a saját lábukon. Ugyanakkor úgy vélik, a kormánynak a jelenleginél több pénzt kellene kiutalnia a térségnek, hogy behozza az elmúlt é vtizedek lemaradásait, amikor a kommunista rezsim tudatosan alulfinanszírozta a magyarlakta megyéket. Változó arányok. A gazdag megyék jóval kevesebbet kapnak vissza az államkasszába befizetett pénzből A Gândul írása szerint 2010ben a különböző megyék és Bukarest 31,89 milliárd eurót fizettek be az államkasszába a különböző adók és illetékek formájában. A kormány 8,216 milliárd eurót osztott vissza számukra a személyi jövedelemadókból, a hozzáadottértékadóból (áfa) elkülönített pénzből, illetve kormánytá mogatások révén, írja a hírportál pénzügyminisztériumi adatokra hivatkozva. Mint állítja, a különböző szubvenciók ugyanakkor 1,23 milliárd eurót tesznek ki, a bruttó hazai termék (GDP) alig egy százalékát. Az újság számításai szerint a megyék általában egy negyedét kapják vissza az adókból és illetékekből befizetett pénznek, azonban a kormánytámogatásokkal kiegészülve ez az arány jelentősen eltér a különböző megyék között. Míg Bukarest a befizetett összeg 26 százalékát kapja viszsza, az ország egyik legszegé nyebb régiójaként számon tartott Vasluiba a befizetett összeg 89,3 százaléka tér vissza. Ráadásul a főváros az általa befizetett összegből 28 évig tudná finanszírozni a moldvai megye teljes költségvetését. Bukarest mellett a környező Ilfov, illetve a legga zdagabbakként számon tartott Kolozs és Temes megye kapja vissza a legkevesebb pénzt az államtól, az erdélyi megye a befizetett összeg 37,4, a bánsági a 37,7 százalékát.
